Az év egyik nagy ajándéka volt, hogy eljutottam Colmarba, és láttam az isenheimi oltárt. Hogy az oltár Isenheimből Colmarba kerüljön, ahhoz a francia forradalom még ma is keveset emlegetett barbarizmusa és a műtárgyak ellen forduló indulata is kellett, azt persze nem tudom, hogy ez a húsz kilométer,…
A Szakítós című novellagyűjteményt olvasva kellett valami hasonlón agyalni. 19 szakítós történet, nagyon különböző szinten megélve és elmondva, és nem tudta az ember, hogy vajon ezek a szintek hogyan hatnak egymásra. Rossz lesz-e a rossz közelségétől a jó, vagy épp ellenkezőleg, a profik fölhúzzák a…
Fokozatosan győzi meg a nézőt az Örkény Színház Hattyúja, ami elég meglepő dolog, más előadások arra szokták használni a három felvonást, hogy fokozatosan ábrándítsák ki az embert, de most nem is erről akarok beszélni. Csak a második felvonás fináléjáról, egy nagyon is éleslátó megoldásról. Állnak a…
Egy pszichológiai témájú cikket küldött valaki elolvasásra, nagyon is érdekes, de még érdekesebb a kezdete:" A Ladiklaki Kandúr furcsa szerzet ám! Fácánt ha kap, csak a fajdpipi kell neki." És így tovább. Melyik is ez? Mert nyilván T. S. Eliot és a Macskák könyve, de nem jut eszembe a név, csak hogy…
Fort Worth főterét Sundance Square-nek hívják, és az ember hiába reménykedik, hogy csak nem egy bank- és vonatrablóról nevezték el a teret, mint nálunk a sztálini időkben, mert de bizony. A híres kép is ott van a Vad bandáról, épp itt készítette a városi fényképész, a baloldalt ülő bajuszos Sundance…
Közzétették a National Recording Registry újabb huszonötös listáját. Kicsit sóhivatal sóbizottság által vezetve, de mégsem teljesen érdektelen: 2002 óta nő a lista, melyek azok a hangfelvételek, amelyek tíz évnél idősebbek, és nagy hatást tettek Amerikára. Eleinte ötvenesével nőtt a lista, mostanra…