A neve... meg a hangja

A neve... meg a hangja

Nevetséges éppen nekünk, magyaroknak Anita Rachvelishvili nevével előjönni, hiszen eltartott pár évtizedig, amíg rászoktattuk a világot, hogy egy olyan, egyszerű nevet, amilyen Bartóké, próbáljanak meg helyesen leírni, ékezetes ó-val, de azért tudok hasonló példát mondani. Szergej Knuszevickij…

Az éjszaka arca

Az éjszaka arca

Több is van a világban Maillol Az éjszaka című szobrából, de egy éppen itt, Dallasban, a Nasher Sculpture Center kertjében. Persze viccesek ezek a Nasherék, mert annyi modern szobrot összevásároltak, hogy nem férnek tőlük, nemhogy otthon, de a múzeumukban sem, így aztán az egyik közeli…

Nem kívánt törlendő

Nem kívánt törlendő

A normális út bizonyára fordítva menne, Bernsteinnel haladnánk Mahler felé, de ez most egy kicsit bonyolultabbnak tűnik. Az idagio nevű klasszikus zenét szolgáltató applikáció küldött egy üzenetet az új szolgáltatásukról, megkérdeznek zenészeket, hogy mit érdemes meghallgatni és miért. Az első…

Egy másik Margit híd

Egy másik Margit híd

Calatrava? Mai, mai - kiabálja A végzet hatalma című operában Alvaro, vagyis köszöni, de nem tart igényt a Calatrava-rendre, és jó oka van rá, hiszen minden baj így kezdődik ebben az operában, az öreg Calatrava halálával. Az ifjú (nem annyira ifjú már, 66 éves) Calatrava, Santiago elég sikeres…

Két őrült trombitás

Két őrült trombitás

Fort Worth a jelek szerint Dallas kistestvére lett vagy maradt, annak minden jó és rossz következményével. A Bass Hall, ami nem valami búskomor énekesről kapta a nevét, hanem az adományozó Bass házaspárról, akiket Van Cliburn győzött meg a helyi koncertterem fontosságáról, egyszerre szerényebb és…

Nasher kertjében

Nasher kertjében

Furcsa helyről jön a válasz, az alig-alig föltett kérdésre, miszerint művészet meg természet, hogy itt van-e valami normális kapcsolat, vagy a lényeg épp a kapcsolat hiánya: az egyik a Jóisten műve, a másik a jóemberé. És akkor jön ez a Nasher Sculpture Center Dallasban, belép az ember az ajtón, két…

Pacsirto barbaro

Pacsirto barbaro

Kimegyek a sportpályára, onnét nézek szerteszét. A fákról nem hullanak, hogyan is hullanának, még rajtuk sincsenek a levelek, de a gyep zöld. Elfekszem egy könyvvel a kezemben, aztán jön a szokásos csapkodás és vakaródzás, mindenféle élőlények lakják a füvet, és eszembe jut, ami ilyenkor eszembe…

A mozdony füstje megcsapta

A mozdony füstje megcsapta

Vasútnál lakom. Meg autópályánál is, de az most mindegy, néha elmennek a szerelvények, hosszan dübörögnek, gondoltam, most már megszámolom, hány kocsiból áll egy ilyen vashernyó. Mert azelőtt is számolgattuk, amikor a balatoni kert végében döcögtek, de soha nem jutottam harminc vagon fölé. A…

Alberich A walkürben

Alberich A walkürben

Dallasban vagyok épp, ami arról is nevezetes, hogy van szimfonikus zenekara, amit tavalyig a holland Jaap van Zweden irányított, tüzesen, mint a nyári nap sugára, és ezzel meglehetősen nagy népszerűségre tett szert. Meg is gyászolta a szerződés lejártát a helyi közönség, de belátták, hogy…

Freiheit!

Freiheit!

Elég hosszú repülőutat tettem meg, annyira hosszút, hogy megnéztem közben két filmet, meghallgattam egy Callasos Toscát, élő felvétel, 1952-ből, bár hangja alapján nem jöttem rá, ki volt Scarpia. És az előttem lévő ülés háttámlájában nem csak ezek voltak benne, hanem némileg meglepő módon egy…

süti beállítások módosítása