Natalie!

Natalie!

Most épp szőke. Kicsi, nagyon vékony, mégsem törékeny, mert olyan a bicepsze, hogy bármikor elcserélném a magaméra. Az első részben hagyományos, bár nagyon dekoltált a ruhája, a második részben valami jópofa flamingós-papagájos valamit visel. És nem indul a program, ő csak venné a levegőt, de a…

Római oszlopok

Római oszlopok

Kár, hogy Respighi nem folytatta a római szimfonikus költemények sorát, pineák, kutak, ünnepek, és lehetett volna még egy oszlopok is. Ugyanúgy végigjárhatná az ember a helyszíneket, valami legalább rendszerezné a kóválygásait a városban, Medici-kút, katakomba, Marcus Aurelius-oszlop. Ha épp az lett…

Templomfesztivál

Templomfesztivál

Santa Maria ad martyres. Ez a neve ennek a templomnak. Éppen eső után vagyunk, beázott odafönt, de ezt senki nem bánja, így ázik már lassan kétezer éve, az oculoson át, a fényt beeresztő lyukon. Mert van a templomnak népszerűbb neve is, az, hogy Pantheon. Kikeresztelkedett az épület, benne nyugszik…

Pár ezredév

Pár ezredév

Két éve adták át William Kentridge római művét a Tevere partján. A címe az, hogy Triumphs and Laments, Diadalok és siratók (mondjuk). Ötszázötven méteren át menetelnek a nagy rómaiak, császárok és színészek, apostolok és városalapítók. Nyilván nem az örökkévalóságnak készült a mű, erről a technika…

A becsapott szem bölcsessége

A becsapott szem bölcsessége

Attól tartok, fényképen épp a lényeg nem látszik vagy nem érződik. Megáll az ember a Palazzo Strada udvarán a Borromini perspektíva előtt, és látja, amit lát. Egy jó harminc-negyven méteres folyosó, ami egy kertre nyílik, a kert közepén pedig egy kétméteres antik szobor. Végigmenni nem lehet a…

Bronzfejű cézár

Bronzfejű cézár

Ma már azt sem tudja a magyar ember, hol is kezdje a szavalást, hiszen két Marcus Aurelius szobor áll úgy ötven méter távolságra egymástól. Az igazi bent a múzeumban, a másolat meg a Capitolium ősi tetőjén. Mikor kosztolányizzunk, ha azt látjuk, amit ő látott, vagy ha ott állunk, ahol ő állt?…

Angyalok és márványok

Angyalok és márványok

Amit az angyal a kezében tart, ez a gyűrött szőnyeg hiába látszik annak, valójában faragott kő. Nem tudom, hogy csinálták, mert nincs hozzá alátámasztás, úgy ránézésre be kellene rogynia a kőnek a saját súlya alatt, és ha nem, akkor biztos jön egy gyerek az évszázadok során, aki fölmászik rá, és…

Léptük nyoma

Léptük nyoma

Egészen a Kovács Kati-koncert napjáig nem tudtam, hogy kívülről tudok egy Tóth Bálint-verset. Nem vagyok vele egyedül  ahogy néztem a közönséget, sokan énekelték együtt a dalokat, és az egyiket, talán-talán a legszebbiket Tóth Bálint írta. Hull a hó a kéklő hegyeken.  Sokáig föl sem fogtam, miről…

Rock and rollert kaphatott

Rock and rollert kaphatott

Ha maradt még hangom, folytatom, ha nem, akkor megpróbálom. Ilyen vicceseket tud mondani két szám között Kovács Kati, de valahogy nem is ez a legjobb benne, hanem ahogy mondja. Mintha észre se venné, hogy ez poén, csak úgy kiböki, nevet rajta egy kicsit, aztán énekel tovább. A hanggyilkosságot az…

Eszméletlen!

Eszméletlen!

Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek. Ezt nézem most, amíg lehet, a zöld leveleket a fákon, zöld szárnyacskák még, minden nap nagyobbak, már alig látni a lepkeségüket. Tudom, hogy nem a világot fedezte föl, biztos másnak is eszébe jutott, annyira biztos, hogy van egy haiku is…

süti beállítások módosítása