Némileg számomra is meglepő, de tudom, hol van eltemetve Franco Zeffirelli. Nem csak a várost tudom, de magát a temetőt is láttam, sőt a kriptát is. Ártalmatlan körülmények között, firenzei reggeli futás, na jó, kocogás alkalmával jutottam föl a San Miniato templomhoz. Annak a lábánál van a Porte…

Mennyi is? Ötvenhat? Voltaképpen nem sok, csak az együtt töltött idő meglepő, úgy negyven év. Nálunk a bemutatkozás nem volt szenzáció, akkoriban keveset beszéltek a salzburgi nyári eseményekről (ha belegondolok, most sem sokat), de a világ lázba jött, az agg Herbert von Karajan talált egy kislány…

Élvezem ezt a nem hagy nyugodni érzést, nem fogják a legjobb ötvenbe vagy ötszázba beválogatni a Yesterdayt, mármint a  filmet, mert a dalt biztosan, de csak vacakol vele az ember. Nem is vele, inkább a Beatlesszel, hogy mit is jelentett, mit is jelent annak, aki zenét akkor kezdett el hallgatni,…

Mától játsszák az új Danny Boyle-filmet, ami miatt megint nincs Danny Boyle rendezte új James Bond, illetve nyilván nem emiatt nincs, hanem nincs, viszont helyette lett a Yesterday. Nekem ez jó csere, egy ideig nem kell a gondterhelt arcot vágó Danel Craiget nézni, még akkor is, ha a Yesterdayben…

Kocsis Zoltán mesélte ezt a történetet, néhány évtizeddel ezelőtt. A helyszín egy kultúrház, operai est. A zongorista bőszen eljátssza a Hazám, hazám bevezető futamait, a tenor meg rákezd: Mint száműzött, ki vándorol a sűrű éjen át... Hopp. Kiment a szöveg fejéből. Így aztán a következő sorra is ezt…

Tudom, mennyire stílustalan Wagnerből ráadást adni, akármennyire szerette is kínozni a közönségét, akármilyen odaadást is várt tőlünk, akármilyen önző módon is bánik az időnkkel, azért a ráadás nem az ő műfaja. Mégis hogyan? Búcsúzzon el még egyszer Wotan a lányától, bőszen és…

Vagyunk egypáran, akiknek az életét ez, vagy ez is tagolja, a Wagner-napok minden év júniusában. Ahogy az újév meg a szeptemberi évadkezdés, ezt is várjuk, ott vagyunk, végiggondoljuk, mi volt, jó volt, rossz volt, nehéz volt. Rossz, persze, nem volt, talán nem is tud az lenni, ahhoz túl nagy…

Biztosan mindenkinek vannak ilyen ismerősei, akik jönnek, és ha egy kicsit megmelegednek, akkor elmondják a  régi történetüket, miként is estek le részegen a vonatról hetvenkilenc nyarán, vagy hogyan lopták el a helységnévtáblát egy lágy és csöndes éjszakán Balatonalmádiban. Mondják a jól ismert…

Mondanám, hogy mostanában mintha kísértene Robin Williams, de a nagyképűségnek is van határa: én kísértem Robin Williamst. Vagy inkább csak jobban észreveszem, mit korábban. Olvasom a róla szóló könyvet, Dave Itzkoff munkája, egyfelől iskola, hogy miképpen is kell az ilyesmit csinálni, hány és hány…

Talán azt sem tudja mindenki, hogy Marozsán Erika a Balettintézetbe járt, hogy van egy színésznőnk, akinek kivételes mozgáskultúrája van, hogy mennyire érdekes volna ezt kihasználni, lehetett volna erre írni egy egész forgatókönyvet. Folyton itt küszködök a múltidő - jelenidő - jövőidő kérdéssel,…