Ipi, a pacsirta

Ipi, a pacsirta

Még mindig a kis Ádám a legfőbb szellemi táplálékom, Kosztolányi fiának írásai, meg az írásokhoz írott bevezető, ami igyekszik szépíteni a valóságot, nem volt olyan rémes és tehetetlen, mint írták, csak beteg és alkoholista. De folyton kiderül a könyvből, hogy van mit mentegetni, ott az ifjabb…

Bernstein-halál

Bernstein-halál

Tegnap volt Leonard Bernstein halálának az évfordulója, huszonnyolcadik, nem épp olyan szép, kerek szám (már ha a kereken a nullákat értjük), mint a születése óta eltelt száz év, másfelől a halál mintha érdekesebb volna. Az emberek egyformán születnek, vérben és mocsokban, de a legtöbbnek megadatik…

Bronzfejű cézár

Bronzfejű cézár

Ma már azt sem tudja a magyar ember, hol is kezdje a szavalást, hiszen két Marcus Aurelius szobor áll úgy ötven méter távolságra egymástól. Az igazi bent a múzeumban, a másolat meg a Capitolium ősi tetőjén. Mikor kosztolányizzunk, ha azt látjuk, amit ő látott, vagy ha ott állunk, ahol ő állt?…

Reá meredhetsz

Reá meredhetsz

Reá meredtem. Tudom, hogy ez a világ egyik legvidámabb látványa, sokan fizetnek sok pénzt, hogy részesei legyenek, de mondhatom, így eső után...  van benne valami a katonai temetők rendszeretetéből és uniformizáltságából. Erről, ahogy illik, eszembe jutott a magyar irodalom egyik híres, rossz…

Ha negyvenéves elmúltál

Ha negyvenéves elmúltál

Negyven? Az semmi. Ha ötvenéves elmúltál, egy éjjel fölébredsz, és nem tudsz elaludni. Semmiségekkel babrálsz, semmiségekkel, amelyeknél nincsenek is fontosabbak, például hogy miért is tűnt olyan üresnek, ahogy Gálffi mondta a Szeptemberi áhítatot az Anyám tyúkja 2-ben. Miért nem rezzent meg semmi…