Éjszakai kurtágolás

Éjszakai kurtágolás

Van egy szép, magyar hagyomány. Egyszemélyes hagyomány, de szép: operaelőadásokról viszonylag hozzáférhető fórumokban úgy írni, hogy annak súlya, értelme, terjedelme legyen. Az egy személy Fodor Géza volt, és az ember azt hitte, hogy az ő halálával ennek körülbelül vége is van, nincs, aki fölvegye a…

Kurtág a távolban

Kurtág a távolban

Itt volt egyszer egy angol zenekritikus (nem Lebrecht), és a beszélgetés végén úgy búcsúzott, hogy hát úgyis nemsokára találkozunk, Eötvös-bemutató lesz Párizsban. Mondom neki, hogy azért nálunk nem így megy, nem küldözgeti a munkatársakat külföldi bemutatókra, hiába magyar a szerző.  Csak azért…

Udvarias gombostű

Udvarias gombostű

Új lemeze jelent meg Rohmann Dittának, magyar szerzők szóló csellóra komponált művei. Röppen a borítón, mint egy angyal, és tényleg ilyen. Már hogy van benne valami nagyra nyílt szemű, naiv, tiszta, mintha ő volna az első csodálkozó, hogy ilyen van, a cselló mormog, és zene lesz belőle.  Az egyik…

Az elme szabad állat

Az elme szabad állat

Tudom, hogy mindig ugyanazon nevetünk, ezerszer megnézzük a Hyppolit, a lakájt, mondjuk előre, hogy "bocsánatot kérek, ez a Schneider-villa", aztán mégis úgy jó, ahogy Kabos mondja, de van valami hasonló a megzenésített poénokkal is. Illetve: épp azt nem tudom, hogy hasonló-e, vagy csak a zene…