A hotel, amelyben a múlt héten laktam régi vágású tengerparti üdülő, közeledik a centenáriumához, ennek megfelelően voltak ismert lakói is. Az egyik annyira ismert volt, hogy az aláírását az ebédlő falán hagyta, és azóta úgy festik a szobát, hogy kihagyják az aláírt részt.
Hiszen rendben is van ez, de ki ő? Tévésztár vagy távolugró? Agostini az elég jól olvasható, így aztán eleinte a híres motorversenyzőre gyanakodtam, a hetvenes évek vidámabbik felére. Agostini tizenötszörös világbajnok, ez végül is elég érv lehet az aláírásőrzésre.
De akárhogy nézem, az az első szó, a keresztnév sehogy sem lehet Giacomo, hanem inkább... Franchino? Franchino Agostininek is van értelme, bár számunkra nem sok, ticinói költő, ezek szerint olasz-svájci, én ugyan egyetlen versét sem ismerem, de Ticino csak háromszáz kilométer, miért ne járhatna éppen ide egy kedves, és, amennyire a nyomait keresgélem, ismeretlen költő. A nyomait illetően azért találtam egy dedikált kötetet, és valóban ugyanaz az aláírás.
Kicsit furdal, hogy vajon miket ír. Hogy mondják olaszul, hogy milyen volt szőkesége? Com'era sua biondezza? Messze van minden idegen költő, ha nem segítenek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.