A Mézga-család ment vasárnap délután a tévében, most épp Aladár különös kalandjainál tartanak, a Mesebolygó című rész került sorra – nem a legjobb. Vagy csak én nem értem, mitől Mesebolygó az, ahol minden növény, a talaj, a folyó, a tó cukros – végül is mindegy, talán csak kinőttem belőle. De közben…

Egy barátom lomtalanított, vagy inkább csak megpróbált lomtalanítani, és a következő dolgot találta a szobájában.  Ha valakinek nem volna világos korosztályosan, hogy mi is van a képen: WC-papír. Régi típus, nem felgöngyölve árulták, hanem leporelló szerűen összehajtva. Valamilyen furcsa okból a…

A kérdés nem éppen új, és tudom, hogy a tárgyban Szabó T. Anna is írt már verset, nem is a tárgyban, de mégis a valag körül, az aranyi valag körül, mégis, amikor felvetődik, az ember csak elröhögi magát. Máté Gábor olvasott föl közvetítésben Esterházytól, és ezt a bekezdést is: „Régóta foglalkoztat,…

Nincs semmi aktualitása, szerencsére, csak épp egy barátommal leveleztünk arról, hogy egy szerencsés vagy szerencsétlen kezdősor hogyan változtatja meg az értelmét, hogyan lesz, mondjuk könnyű léhaságból szívszorítássá. Példának hoztam a Middle of the Road együttes slágerét, a Chirpy, Chirpy Cheep…

Van egy Esterházy-bekezdés, a hátvéd fölrúgja a csatárt, a bíró rohan, kezében sárga lappal, és kiabál a hátvédnek: mi a száma? Mi a száma? A hátvéd megáll, tesz egy tvisztelő mozdulatot. A számom? A Sugar Baby Love! Tényleg, a Sugar Baby Love. Azóta változott a szó, mármint a két szó, a sugar baby…

Tudom, hogy teljesen idejétmúlt, tudománytalan és ezer sebből vérző gondolat, mégis az jutott eszembe, hogy van-e valami közös ezekben a művészeti főnemesekben. Ma van Nikolaus Harnoncourt kilencvenegyedik születésnapja, amiből kiderül az is, hogy a szülei őt is ötletesen a születésnapi…

Bán könyvét olvasom, mármint Bán Zoltán András Betűtészta című kötetét, esszék, kritikák, emlékezések, talán egyszer majd bővebben is beszélhetek róla. Szűkebben kétféle örömöt okoz, bizonyos könyvekről szólva de jó, hogy ezt nem kell elolvasni, más könyveknél meg de jó, hogy ezt el kell olvasni.…

Az évforduló környékén én is Esterházyt olvasok, nyilván butaságocska, de végeredményben mégsem akkora. Mindegy, miért olvas az ember, ha jót. Vagy ha rosszat, akkor is.  Esterházy, a Javított kiadás, és most éppen azt gondolom róla, hogy sok, egy kicsit mégis sok, sok a könny, sok a lélek, sok a…

Talán két hete mutatták Kácsor Zsolt írását a Népszavában, hogy hát azért ez mégis csak mennyire jó. Erről volna szó: http://nepszava.hu/cikk/1132262-egyszeru-tortenet-a-halalrol Mindenki láthatja, hogy tényleg jó. De itt vacakol bent két hete a kérdés: és vajon miért. Az ember a jó írásokat (pláne…