Megint virágzik a mandulafácska, merészen a télben, tavaly ezen már hüledeztem, de akkor március volt, most meg még mindig csak február. Megint eszembe jut Janus Pannonius, és hogy ez is milyen igazságtalanság volt tőle. Úgy értem, ha a fordítások jól mutatják be életművét, akkor neki leginkább két…

Hetek óta motoszkál bennem ez a néhány sor Kátai Zoltán hangján. Nyilván a hangszín is az oka, meg a dallam, a pengetett koboz, valami furcsa, oktalan szomorúság. De azért próbálok rájönni, hogy miért is nem hagynak el Janus Pannonius sorai. Amennyire az övéi, hiszen fordítás, Csonka Ferenc munkája…

Azt hiszem, ez egy mandulafa a képen, és mivel Budán fényképeztem, a szó bővebb értelmében dunántúli is, úgyhogy azt tettem, amit Janus Pannonius, aggódtam, vagyis aggódom érte. Mert nincs még fecske a tájon, és ezek a nyavalyás éjszakai fagyok biztosan nem tesznek jót. Persze, ez a bizonytalanság…

Mostanában mintha ezt az arcképet volna szokás Janus Pannonius arcképeként azonosítani, amit nem értek egészen pontosan. Igaz, a kép maga pannon, Budapestről került Washingtonba (hajh), és világos hajú, aki rajta van, de még az sem biztos teljesen, hogy Mantegna. Azt lehet tudni, hogy Mantegna…