Fischer Iván Mahler 3. szimfóniájának második tételét olyan karmesteri pálcával vezényelte, amelynek a végére egy rózsát szerkesztettek. Az üzenet ugyan szép és követhető, a tételnek programja is van, ha az programként elfogadható, hogy „Amit a mezei virágok mondanak nekem”, mégis, mégis. Pont olyan…
Mindenkinek jár egy nagy Sibelius-élmény. Ez persze így túlzás, de akkor mondjuk úgy, hogy jól jönne a törzsfejlődés valamelyik fokán, hogy végre el tudjuk dönteni, mennyire tetszik nekünk ez a zene. Mert alapvetően tetszik, de közben az emberben benne van a gyanakvás, hogy tényleg ennyire fontos a…
Nem behízelgő a program, nem lehet ráfogni a Fesztiválzenekarra, hogy nagyon kereste volna a magyar közönségkegyeket, Avni/Sibelius/Rachmaninov. Ámbár a Rachmaninovot takaró előítéletből félreértésből, bizalmatlanságból és nem is tudom, még milyen téglákból álló fal lassan leomlik, nem kis részben a…
Az a számomra szomorú igazság, hogy nem ismertem meg Kováts Tibort A csodálatos mandarinban, valószínűleg azért, mert eszembe sem jutott, hogy láthatom őt még táncolni a színpadon vagy legalább a pódiumon. Ő volt az öreg gavallér a Fesztiválzenekar és a Duda Éva Társulat közös produkciójában, finom,…