Ravellel vitatkozni

Ravellel vitatkozni

Azt hiszem, reménytelen. Azért van, aki megpróbálja, valamikor Vladimir Ashkenazy újrahangszerelte az Egy kiállítás képeit, és nem is az a kérdés, hogy az ő hangszerelése jobb-e vagy sem, mint Ravelé, hanem hogy bizonyos zenei és zenén kívüli dolgokat Ashkenazy egyszerűen jobban értett, mint Ravel.…

Süketfolt

Süketfolt

Van egy jókora zenei vakfoltom, illetve több is van, de ez is van. Már ha elfogadjuk a képzavart, hogy lehet a halláson vakfolt, vagy legyen süketfolt, az sem az igazi, hiszen nem az a baj, hogy nem hallom Fischer Annie zongorázását, hanem hogy nem értem. A nagyságát nem értem, mindig csak a…

Csak egy sztori

Csak egy sztori

Eszembe jut ez-az, ahogy Rolla Jánosra gondolok. Nyilván más is így van vele, aki beszélgetett vele, egyrészt sok sztorija volt, másrészt próbán is elég kifejezően, közérthetően és szellemesen instruált. „Ne úgy húzkodjátok a vonót, mintha a szekrényt tologatnátok!” Ez például gyakran eszembe jut,…

Tud a fehér ember táncolni?

Tud a fehér ember táncolni?

A kérdés a New Jack City című filmben hangzik el, költői éllel, nyilván nem tud. Ami engem illet, csak megerősíteni tudom az előítéletet: tényleg nem tudok. Annyira nem, hogy egy időben változtatni is akartam rajta, beiratkoztam a New York tánciskolába, és szorgalmasan lépegettem a cha-cha-cha…

Hét éve

Hét éve

Ma van hét éve, hogy meghalt Kocsis Zoltán, és remélem, szuper koncertet adnak este a tiszteletére a  Müpában, még ha a Verdi Requiem is lesz műsoron, olyan zenemű, amelyet emlékeim szerint ő maga soha nem vezényelt. Változnak az idők, az a dolguk, de azért elgondolkodtam, maga Kocsis mit vezényelt…

Víz alatti Bach

Víz alatti Bach

Egyik este a Magyar Mozi Tv-n ment az Intim megvilágításban, portréfilm Kocsis Zoltánról, nem jó, de mégis ő, betegen, összegezve, vagy nem is tudom. Összegezni akaróan, körülményesen mondva ki időnként egyáltalán nem annyira körülményes gondolatokat, és nem lehet, nyilván akkor sem lehetett szólni,…

A különbséget zongorázzák

A különbséget zongorázzák

Annyira könnyen, gyorsan olvasható, hogy az ember gyanút fog: jó ez? Rövid, számozott bekezdések, bármikor abbahagyható és folytatható oldalak, szép helyszínek, Barcelona és Mallorca, pedig nem az a lengyel. Úgy értem, nem Chopin, aki majdnem otthagyta a fogát Mallorcán, azt hitték, hogy az enyhe…

Crazy Chopin

Crazy Chopin

Olyan, persze, nincs, hogy az ember Chopinről, vagy legalábbis egy Chopint játszó lengyel zongoraművészről olvas, és közben nem hallgat Chopint. Csak hát melyik Chopint? Rubinsteint vagy Horowitzot? Kocsist. Már csak azért is, mert Kocsis Chopin-lemezére egy ideje már úgy gondoltam, mint valami…

Cintányéros cudar világ

Cintányéros cudar világ

Odavagyok a Carmen-nyitányért. Igazából mind a négy felvonás előjátékáért vagy bevezetőjéért, de az elsőért nagyon. Nem is vagyok vele egyedül, azt, például szerintem kevesen tudják, és még kevesebben tartják elképzelhetőnek, de Kocsis Zoltán élete legelső (azt hiszem legelső) elvezényelt koncertjén…

Árvaságunk története

Árvaságunk története

Egy régi, de nem nagyon régi, mondjuk tizenöt éves filmet néztem Herbert von Karajanról, amelynek végén fölteszik a kérdést a munkatársaknak, hogy vajon Karajan elégedett volna-e azzal a szereppel, amelyet ma (vagyis tizenöt éve) tölt be a zenei világban. Egyértelműen nem. Miért is lenne? Nyilván…

süti beállítások módosítása