Az Evitán agyalok, most ment a Margitszigeten, nem mondhatnám, hogy nagyon fölemelő előadásban, persze, előjött az emberből a „régen minden jobb volt” érzés. 1980-ban, amikor még Kováts Kriszta meg Szakácsi...
Hát, nem tudom. Ha nem is a 80-as, de egy 85-ös parkszínpadi előadás fent van a neten,…
Azt soha nem gondoltam volna, hogy egyszer a Katona József Színházban Miklós Tibor szövegeivel fogok találkozni. A soha az azért egy kicsit túlzás az utóbbi évek Csinibaba-produkciója után, de az nem a színházban ment. Most meg elindul a Mefisztóland, és a nagy füstben egyszer csak Mészáros Béla nem…
Valamiért nem tud nálunk igazi, hőn szeretett szerzővé válni Stephen Sondheim. Mindenki elismeri, hogy mennyire jó a zene, amit ír, de nem emlékszem átütő sikerre, játsszák, leveszik, szó sincs arról, hogy mint a Macskák vagy a Jézus Krisztus Szupersztár, nemzedékről nemzedékre adnák tovább a…
A győri Kisfaludy Színházban ügyelő Karácsony Szilveszter, erre szokták mondani, hogy vicces emberek lehettek a szülei, úgyhogy én nem is mondom, csak ismeretlenül is minden jót kívánok neki közelgő névnapja alkalmából. De nem is róla szeretnék beszélni, hanem erről.
Az Arena Plaza idei karácsonyi…
Valamiért nehezen esett le, hogy karrierje végén, vagy inkább a második felében miért is énekelt Mirella Freni nagy, orosz szerepeket. Az ilyesmi nem szokott jól állni az olasz énekesnőknek, másik világ, és főleg: másik nyelv, nem tudnak olyan közvetlenül és daloló hatással megszólalni rajta, mint a…
A kétezres évek elején abban a szerencsében volt részem, hogy lerabolhattam Miklós Tibor CD-gyűjteményét. A rablás, persze, szigorúan becsületes körülmények között történt, elkértem a lemezeket, meghallgattam, visszavittem. Eleinte le akartam másolni őket, de kiderült, hogy nincs sok értelme.…
Ma van öt éve, hogy meghalt Miklós Tibor, amit most is furcsa kimondani. Akkor, mondhatni, sokként ért, próbálok nem közhelyekben beszélni (tudom, már késő, ezzel a sokkhatással a mondat el van szúrva), de nem sokkal korábban találkoztam vele. Szokása szerint rohant, de szokása szerint épp képviselt…
Van egy elmélet, amely szerint mindenki három kézfogásnyira van mindenkitől. Gondolom, az egy időben élőkről van szó, nem pedig arról, hogy Julius Caesarnak közvetve is megveregethetnénk a vállát. De így is meglepő, hogy az ember ismer valakit, aki ismer valakit, aki ismeri azt a bizonyos valakit,…
Előbb vagy utóbb utoléri Rómát is a musical, jósolták, jósolják, de Itália egyelőre ellenáll, ha énekelt történetet adnak elő, nem tudnak ma még jobbat, mint az opera. Az egyelőre azért fontos, mert idén beindult a henger: a turizmusra hivatkozva kibéreltek egy nagy területet a Palatinuson,…