Azt hiszem, Sebő Ferenc csak ezt a két Horatius-verset zenésítette meg. A Lydiáhozt és a Delliushozt. Mindkettő olyan délszlávos dallam, mintha Sebőnél az időmértékes verselés ezt a zeneládát nyitogatta volna, mindkettő több magyar fordításban is létezik, de mintha a Lydiánál megvolna a végső…

Úgy emlékszem, két évvel ezelőtt jelent meg a Magyar Narancsban Kőrizs Imre szép elemzése egy Horatius versről, a Leukonoéhoz címűről. Összevetette Trencsényi-Waldapfel Imre fordítását az eredetivel (addig már nem bonyolította a helyzetet, hogy a kétféle utolsó sorra is kitérjen), hogy az eredeti…