Emlékszem, mikor láttam először ezt a rajzot. Nem élőben, csak egy könyvben, de visszahőköltem. Dürer, aki annyira szerette magát, annyira boldog volt a hajával meg az arcvonásaival, és minden oka meg is volt erre, egyszer csak ideállítja magát, mint a nemi szerve hordozóját. Miért? Vagy kit akart…

Volt idő, amikor azt gondoltam, már csak idő kérdése. Már majdnem megszerettem Tintorettót. Néztem a Szent Márk holttestének elrablását, és éreztem, hogy nahát, ez tetszik. Teljesen felrúgja azt a meggyőződést, hogy a világ megőrült, amikor Tintorettóért lelkesedik, mert nem is jó festő, csak…

Ez is csak egy velencei átverésnek tűnt. Nem nagyon fájdalmasnak, de azért mégis. Az Accademián szép időszaki kiállítás megy éppen, Corpi moderni a címe, de leginkább a reneszánsz testekkel foglalkozik, és leginkább a saját anyag átrendezése. Azért vendég-Michelangelo rajz is van, meg jó a…

Más helyeken maratont vagy félmaratont szerveznek. És bár valószínűleg Velencében is össze lehetne ügyeskedni valahogy egy negyvenkét kilométeres futást, megmaradnak a kézenfekvőnél: eveznek és eveztetnek. Vogalonga, idén ez már a negyvenkilencedik volt, pünkösdre jött nyolcezer evezős csónakokkal,…

Voltaképpen nem értem, miért nem nagyobb sztár nálunk Jean Cocteau, úgy bánunk vele, mint aki fölött eljárt az idő. Nem biztos, hogy jól emlékszem, de szerintem évek óta nem jelent meg tőle semmi, a filmjeit nem játsszák a tévében sem, a színdarabjait nem tűzik műsorra. Még jó, hogy Velencében…

Vödörrel a sós vizet a tengerbe? Valami ilyesmin töröm a fejemet, hogy ennek voltaképpen mi értelme van, Velencében biennálni, meg egyáltalán, kiállításokat rendezni, amikor úgyis annyi minden megnéznivaló van, akkor is jönnek, ha nincs külön jövetelre biztató esemény. Meg hát hogyan is lehetne…

Nem állítom, hogy ezért jöttem volna Velencébe, de érdekelt a dolog, hiszen annyit beszéltek róla. Hogy visszaszorítsák a turistaforgalnat, Velencében belépőt szednek a vendégektől, ami nyilván hamiskártyázás, öt euró nem fog visszatartani senkit, amikor a Szent Márk téren, a Floriannál  nyolc euró…

  Van az Esti Kornél rímei című versben egy imponáló rímsorozat, így szól: Te régi századok lelence. Azúr, aranyló, mély medence. Gyémántokkal rakott szelence. Ha nem leszek, mondd, elfeledsz-e, Velence? Amikor először olvastam, mondjuk negyven éve, már akkor is feltűnt, hogy nincs a…

Ha valami műveltségi vetélkedőn kellene részt vennem (egyszer részt vettem, meglehetősen mérsékelt sikerrel), és az volna a feladat, hogy nevezzek meg három velencei dózsét, azt mondanám, hogy Enrico Dandolo, a vak dózse, aki elfoglalta Konstantinápolyt, aztán talán Francesco Foscari, de harmadiknak…

Egyszer láttam Darvas Ivánt Prágában. Nem csinált semmi különöset, kávézott a téren, de mégis megszűnt körülötte Prága, hirtelen otthon lett az ember, nem úgy, hogy Pesten, vagy ahol otthon van, hanem valami mégis-Magyarországon, abban a világban, ahol ez az arc mindenkinek ismerős. Hasonló történt…