Nem tudom megszokni, talán nem is fogom, talán nem is baj, hogy időnként el lehet menni külföldi színházakba vagy hangversenytermekbe, és meg lehet saját szemmel is nézni, hogyan csinálják a nagyok. Ugyanúgy, mint a kicsik, vagy a kicsik időnként sokkal nagyobbak, mégis van abban valami…

Elegáns színház a Théatre des Champs-Élysées, egy még nála is elegánsabb utcában, az Avenue Montaigne-ben. Csupa fehér, csupa arany minden, és a luxusmárkák üzletei mind üresek, mert ide mintha földi halandó nem jönne vásárolni még a nagy vásárlási láz idején sem. De hát nem is vagyok földi halandó,…