Mocsári Károly mondta, hogy szerinte ki nem találom, hogyan kell kimondani a zongorista Stephen Hough nevét. Sztíven… kezdtem ravaszul, jól tudva, hogy nem ez a kérdés. Aff – fejezte be Mocsári, szóval, hogy ezt a betűhalmazt így kell hangra változtatni. Annyit mindenesetre elért, hogy azóta sem mondtam ki Stephen Hough nevét. Lehet így élni.

Pont ez történik az indián könyvekben, vagy legalábbis a Cooper-regényekben. Magyarul az indiánok szorgalmasan mondják, hogy uff, uff, a meglepetés jeleként, vagy csak azért, mert uff, ők beszéltek, de hiába keresné az ember ezt a három betűt Az utolsó mohikán eredetijében, ott azt mondják, hugh, mint a színészek között Grant vagy Jackman keresztnevében. Mondjuk, ha kiderülne, hogy azt meg úgy kell mondani, hogy Uff Grent…

Igazából nem csak a kiejtés, az írás is bizonytalan (nem beszélve most a jelentésről) a franciák ugh-nak írják, a németek hugh-nak, hough-nak, angolul how-nak vagy howgh-nak, ennek alapján az ember azt gondolná, hogy mindennek lehet mondani, csak épp uffnak nem. Amennyire meg lehet állapítani, eredetileg nem arra használják, hogy „ich habe gesprochen”, hanem inkább üdvözlésként, de hát melyikünknek van egy igazi, dakota ismerőse, hogy mindezt tisztázhatná?