A napokban lett kilencvenéves Richard Bonynge, aki miatt sokan ráncolták a homlokukat: ó, a jóképű karrierista, elvette a Callast közvetlenül követő időszak legjelentősebb énekesnőjét, hogy a saját dirigensi pályáját sínre tegye.
Lehet?
Nem, nem lehet. A helyzet ennél sokkal bonyodalmasabb. Hogy az elején kezdjük, Joan Sutherland soha nem lett volna Dame Joan a férje nélkül. Hangja volt, technikája volt és még jobb lett, de tökéletesen elveszett lény volt a színpadon és a pódiumon, amíg Richard Bonynge nem verte bele, hogy szép vagy, na jó, nem szép, de tehetséges, világraszólóan tehetséges, énekelj, énekelj, mással ne törődj. Továbbá Bonynge eredetileg nem is akart karmester lenni, nagyszerű párost alkottak a feleségével úgy is, hogy ő csak zongorázott, kísérte és tanította az asszonyt. Olyan volt, mint valami fordított Ady – Léda viszony, a férfiban volt meg a becsvágy, a nőben volt meg a tehetség, ketten együtt lettek azok, akik. Bonynge azért kezdett el vezényelni, mert közvetlenül egy koncert előtt megbetegedett a karmester, a helyettes karmester pedig autóbalesetet szenvedett. Hogy ne kelljen lemondani az estét, Bonynge odaállt a pódiumra, és többet le se jött onnét, ettől kezdve Joan Sutherland szinte kizárólag vele lépett föl. Ami Rudolf Binget, a Metropolitan igazgatóját arra a megjegyzésre késztette, amikor saját érdemeit sorolta, hogy „elviseltem Joan Sutherland férjét a zenekari árokban”.
De Bonynge is belejött az idők során. Emlékszem, amikor itt jártak, mesterkurzust tartottak az Operaházban, jött egy tenor növendék, elénekelte a Cosi fan tuttéből az Un’ aura amorosa kezdetű áriát. Nem szörnyűen, csak sehogy. Bonynge pedig fölállt, odament zongorához, és azt mondta, most énekelje el még egyszer, és közben csak a kezemre figyeljen. Vezényelni kezdett. A fiú meg énekelni. De igazán énekelni. Azért ehhez valamit kell tudni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
András L 2020.10.07. 09:47:44
Szenzációs az az ősi Hoffmann meséi Domingo-Sutherland-Bacquier hármassal... Bonynge-nak nem sok köze volt hozzá, szerintem...
stolzingimalter 2020.10.07. 11:20:05
András L 2020.10.07. 11:24:50
stolzingimalter 2020.10.07. 12:10:07
András L 2020.10.07. 12:15:16
András L 2020.10.07. 12:58:04