Gondolom, másnak is eszébe jut, hogy milyen jó volna a magyart idegen nyelvként hallani. Megtapasztalni, milyen az, amikor mások hallgatnak minket, és törik a fejüket, hogy vajon ez milyen nyelv lehet. A legközelebb ehhez akkor jutottam, amikor egy nemzetközi kollégium lakója mesélte, hogy azt mindig tudták, ha a magyarok veszekednek. Honnét? Mert mindig azt hallották, hogy TA-tarattatta-TA-tarattatta.

Szépen vagyunk.

Az egész onnét jutott az eszembe, hogy egy internetes fickó sorrendbe tette, melyik az az öt nyelv, amelyiket egy angol anyanyelvűnek a legnehezebb megtanulni. Az előkelő harmadik helyen végeztünk, és nem csak a sok rendhagyó eset, az elöljárószó nélküli ragozások, vagy a magánhangzó-harmónia miatt. Azt mondja, a legnehezebb megérteni a magyarban azt a rengeteg idiómát. Mindjárt mond is rá egy példát: most ugrik a majom a vízbe. And now the monkey jumps into the water.

Tényleg csodálatos.