Jeffrey Tate

Azt szokták mondani, hogy aki angol és karmester, az elkerülhetetlenül lovag is, de most a hatóságok majdnem megcáfolták a hagyományt. Jeffrey Tate-nek csak hat hete volt, hogy gyakorolja az új aláírását, és Sir Jeffrey legyen. Munka közben halt meg, Bergamóban próbált, összeesett és meghalt.

Nagyon régiek az emlékeim róla, a Kongresszusi Központban lépett föl, talán még a nyolcvanas években. Beethovent játszottak, Bruno Leonard Gelber volt a szólista, és ahogy végigsétáltak a pódiumon, Gelber a járógépbe szorított lábával, Tate a születési rendellenesség miatt meggörbült, kifacsarodott felsőtesttel, mintha mindketten a zene és a szellem győzelmét hirdették volna a test és a végzet fölött. Félelmetesek és gyönyörűek voltak. Hetvennégy éves volt, majdnem a felével élte túl a neki jósolt ötven évet, úgyhogy a mostani, korai karmesterhalálok idején se essen kétségbe senki, aki ezt a foglalkozást választja: valószínűleg a vezénylés a hosszú élet titka. Hogy Jeffrey Tate-nek is ez lesz a munkaköre, abban viszont ő maga sem bízott, zenei elkötelezettsége ellenére is elvégezte az orvosi egyetemet, de aztán mégis asszisztens és korrepetitor lett. Remekül zongorázott, szerette az énekhangokat, szerencséje is volt, így aztán Boulez Ring-ciklusában segédkezett, utóbb Solti mellett dolgozott, de Karajan késői Don Giovannijában is ő játszotta a continuót. Közben kiderült, hogy mégis bírja a test, vezényelt operát, először Carment, aztán mindent, amit csak akart, főleg Wagnert és Richard Strausst. 

Nézegetem, mit is érdemes az emlékére hallgatni. Talán valamelyik Mozart-zongoraversenyt Mitsuko Uchidával, bár mindkettőjüknek hajlama van arra, hogy korrekt és választékos zenélésbe kezdjenek a stúdióban, ami, sajnálatos módon a végén csak választékos marad, de nem korrekt. Tate Haydn-szimfóniái is ettől szenvednek, mindent hall az ember, csak az egészet nem. Talán a Bailerót, Kiri Te Kanawával, Cantelopue Chants d'Auvergne dalciklusából. Ahogy a zenekari bevezetés hipnotikus szépsége, távolsága, lassúsága végül dallá válik. Végül dallá válik.