Olé, poplacsek!

Bizonyos kérdések megválaszolódtak, de jöttek újabbak, választalanok. Akár jó eredmény is lehetne egy hangverseny után. De inkább rossz. Értem, hogy mi értelme van egy cseh (morva) énekessel nyitni a Müpa spanyol napjait, vagy európai hídját. Mert Magdalena Kozena alapvetően jó énekesnő. Ha kitalálta, hogy spanyol barokk dalokat énekel, én csak örülök neki, mert azt is szeretem, amikor olasz barokk dalokat énekelt, lemezen. Nem is a hangja miatt, hiszen nem éppen a hangszíne volna az erőssége, mint inkább az előadása intenzitása. Vagy legalábbis ez az állandó törekvés az intenzitásra, átélésre, átéltetésre. Emellett az elv is jónak tűnik, túlságosan messzire hagyta azt a repertoárt, ami a hangjához illene, érthető, hiszen ő nem csak Magdalena Kozena, de Lady Rattle is, ha együtt akar dolgozni a férjével, akkor Mahler-dalokkal kell foglalkoznia, meg Carmennel, addig jó, amíg nem Izoldával. Ha aztán Carmentől megtalálta a visszafelé vezető utat a 17. század felé, az legalábbis egyedi és váratlan eredményekkel járó út lehet. 

Carmentől, persze, nem csak erre vezet az út, hanem a flamencóhoz is, bármelyik ambiciózusabb operarendező megmondhatja, mekkora porfelhőt lehet tiportatni a 2. felvonásban, nem mintha bármi értelme volna. Épp az értelmet nem látom abban sem, hogy Kozena egy flamenco táncossal, Antonio El Pipával, és az együttesével fog össze. Vagy csak bennem van a hiba, nem találom az átjárót a műfajok között. El Pipa méltósággal viselt pocakocskája nem adja meg a kulcsot az elképesztő szépségű dalokhoz, kolléganői bánatos énekének alig tudom kivárni a végét, úgy érzem magam, mintha kizavartak volna a Hortobágyra, ahol meghallgathatnék egy Erkel-operát, de a Hazám, hazám előtt beöltöztetnének csikósnak, és addig nem folytatják az előadást, amíg nem tudok hármat cserdíteni a karikás ostorral. Nyakamra tekeredik az a vacak, fülembe harsog El Pipa cipőjének kopogása, néha Kozena is beszáll a döngölésbe, ami tényleg jobb, mint ami egy átlag énekesnőtől elvárható. Ez is ő, elfogadom. Csak annyira nem érdekel.