Húsvéti áthozatal, vagyis inkább nagypénteki, de hát még csak kedd van, ahogy Hamari Júlia énekli a Máté-passióból az áriát, azzal a fantasztikus komolysággal, tisztasággal, a hang kiegyenlítettségével és szépségével. És leginkább ezzel a (most jobb szó nem jut eszembe) hivatástudattal, hogy adottság és technika, a tudás mind csak eszköz.Irgalmazz nekünk. Annyira szeretem a német szót is, Erbarmen, mert a magyar fülnek olyan durván hangzik, mintha a barom volna valahogy benne, akik közt fekszik szent fia. Közben meg azt jelenti: irgalom. 

A hegedűs Otto Büchner, a karmester Karl Richter, és nem mondhatnám, hogy valami új fölfedezés, 1971 óta létezik a felvétel, és ha valaki azt hinné, hogy ilyen ihlettel csak nagypénteken lehet énekelni, hát nem, májusban készült a felvétel. Ezek ilyen zenészek, uralják a naptárt is: ahol játszanak, olyan nap és hét van, amilyent ők akarnak.