Huguette Tourangeau

Évekig vagy talán évtizedekig nem kapcsolódott bennem hang a névhez. Csak tetszett, ahogy a bemondók szenvednek vele a Bartókon. Többnyire nem is miatta ment le a szám a válogatásokban, hanem valami Joan Sutherland-felvételben szerepelt, névvel, hanggal: Huguette Tourangeau. Vasárnap halt meg, hetvennyolc évesen.

Kanadai mezzoszoprán, fantasztikus hang, bár az ember sokszor ezt nehezen tudja utólag megfejteni, megérteni,  vagy megtapasztalni. Sutherlandnek soha nem állt olyan jól a stúdió, többnyire öregebbnek tűnt a hangja valóságos koránál. Valami ilyesmit mesélt Tourangeau is, hogy csak lemezről ismerte, de amikor az első közös próbájuk volt, Lakmé, és Sutherland belekezdett a kettősbe, Vien, Malika, hirtelen mindent megértett. 

Tourangeau egyébként lemezről is megérthető, csak hát a fénykor a hatvanas évek közepétől kezdődött, mondhatni túl korán. De igazi, izgalmas, lefelé elképesztően szépen kiteljesedő hang volt, fölfelé pedig segített Sutherlandné, Richard Bonynge, tulajdonképpen bármit elénekelt. Majdnem bármit is énekelt, mert amellett, hogy Joan Sutherland mellett énekelte az ellenséges nőket, az első lemeze, jellemző módon az Elfelejtett operák áriái címet viselte. Rá is jellemző módon, és főleg Bonynge-ra jellemzően, aki egyébként vezényelte a zenekart. Olyan szerzőkkel, akikről talán operajárók sem hallottak: Balfe meg Maillart. Volt még egy közös szólólemezük, Massenet-dalok. Ezzel a repertoárral azért elég nehéz bankot robbantani, vagy a hetvenes években biztosan nagyon nehéz volt. Most meg bambul az ember maga elé, amikor hallgatja a lemezeket. Ilyenek is voltak? Ilyen hangok, ilyen különös díszítések, ilyen érdekes öblösítések. Lehet a mai ízlésünkkel egy kicsit csóválni a fejet, hogy olyan mesterséges, csinált a hang, de az a hang tényleg meg is van csinálva. És ha francia az opera szövege, hirtelen még jobban élni kezd a hang, az interpretáció. 

Mielőtt még nagyon mélyre süllyednénk a régen minden és főleg mindenki jobb volt életérzésben, most legyen elég ennyi, hogy volt egyszer egy énekesnő. Nagy énekesnő, talán észre sem vettük, mennyire nagy. Mióta a hangrögzítést föltalálták, nem késtünk le semmiről.