Jézus a földön

Próbálok rájönni, miközben Nick Hornby novelláját olvasom, a Cicikrisztus (Nipple Jesus) címűt, hogy ez most oltári giccs vagy oltári jó. Nem mesélem el az egészet, rövid is, kapható is a boltban, de a lényeg az, hogy egy galériában kifüggesztenek egy gyönyörű, szenvedő Jézust, amihez, ha közelebb megy az ember, látja, hogy a kép mellekből van, női mellek kivágott fényképeiből. A főhős, Dave azelőtt kidobóember volt, de új egzisztenciát próbál kiépíteni, teremőrnek áll a galériában, magas, kopasz, erős, ezért is állítják oda, a képet őrizni. Jönnek politikusok, hivatásos felháborodók, akik szándékosan olyan közel  mennek a képhez, hogy ne Jézust lássák, csak a melleket, jön az alkotó, aki nem vén perverz, hanem harmonikus családban élő nő - azt ígértem, nem mesélem el az egészet. 

Az a baj, hogy Hornby ezer fontos témát érint nagyon takarékosan, kevés mondattal, olyasmit, ami az embert állandóan foglalkoztatja, hogy kinek fontos igazán egy műalkotás, ki érti meg igazán, meg kell-e érteni, vagy elég rácsodálkozni. Hogy mi a teremőrök viszonya az általuk őrzött művekhez, ez engem is folyton foglalkoztat, ott állnak egész nap valami felfoghatatlan szépség mellett, vajon van hatása rájuk, vagy ezt is meg lehet szokni, mint ahogy a Balaton partján élők nem fürödtek meg azelőtt a tóban?  

Nem lehet rossz, ha nem hagy nyugodni, még ha át is látok az egészen, a túlságosan is ronda beszéden, meg hogy nyilván nem véletlen Hornby rokonszenve a kopaszok iránt. Tetszik, ahogy küszködik a fordító, M. Nagy Miklós, hogy megtalálja a megfelelő kifejezéseket. Óhatatlanul el is veszít egy-egy poént, Dave nézi Jézust a falon, és azt mondja, nem szeretne a bőrében lenni. De hát nem ezt mondja, hanem hogy "you really wouldn't want to be in his shoes", vagyis nem lennél a cipőjében, csak hát nincs is rajta cipő, még saru sincs. Hanem a lényegnél maradva: az is napi tapasztalatom, hogy teljesen átlagos embereket (illő és kellő nagyképűséggel mondva: civileket) sokkal mélyebben érint meg egy dal, mint engem, aki mégiscsak hivatásos könnyező volnék. Túl sok jó van a Cicikrisztusban ahhoz, hogy csak úgy legyintsen rá az ember. Közben meg mégis vadászat a hatásra, mint a kép, ami körül zajlik a történet. 

De nehéz az élet.