Kadosa és ál-Kadosa

Volt az a régi reklám, mint ahogy az úgynevezett jó reklámokkal megesik, az emberek beszéltek róla, ma is emlékeznek rá, csak épp az esett ki, hogy mit is hirdettek. De tényleg jópofa dolog volt, gyerekek énekelték a Nyár-kánont kórusban, aztán szólóban is egy kislány, közben  készült a kisfiú is, a papa már emelte a videó kamerát, de a gyerek meglepő módon Gregor József hangján kezdte el énekelni, hogy nyár van, nyár, röpke lepke száll virágra, zümmög száz bogár. 

Ezt a jelenetet szerettem volna családi körben fölidézni a visszatérő nyár örömére és tiszteletére, így hangomat basszussá és borízűvé változtatva elbődültem a reggeliző asztalnál, nyár van nyár, röpke lepke... Édesanyám, nyilván, hogy a produkciót ne kelljen minősítenie, de mégis valahogy véget lehessen vetni neki, közbevetőleg megkérdezte, tudom-e ki írta a művet. Mondtam neki, hogy fogalmam sincs. Hát, a Kadosa. Neki Kadosa Pál azért csak "a Kadosa", mert amikor még aktívan fogorvoskodott, a zeneszerző a páciense volt. Emlékszem én is azokra az évekre, Kadosa Pál mindig az első beteg volt, csöndesen üldögélt a nagy fotelben, türelemmel várt, és az egész emberben volt valami emberfölötti. Amit, egyébként, láthatóan leplezni igyekezett, finom, kerek madárfejével csöndben figyelte a világot maga körül, az eleganciája kikezdhetetlen volt, öltöny, nyakkendő, rendezett külső, de hiába, gyerekként vagy kamaszként is éreztem, hogy ez valami különleges ember, aurája volt a bútor körül - pedig igazán kevés embernek van aurája a fogorvosi váróban. Amikor édesanyám el akarta kápráztatni, akkor föltette neki az Amerikából kapott Horowitz-lemezt, a g-moll balladát, mit szól hozzá. Kadosa körülbelül azt tette, amit anyám az én énekes produkciómat hallva, némileg kitérően azt mondta: így ma már nem lehet játszani. Ami, utólag elég vicces válasz, hiszen a két ember, Horowitz és Kadosa közül Kadosa volt az idősebb, igaz, még egy hónap sem volt a különbség. 

Visszatérve a jelenbe, mondom édesanyámnak, hogy azt azért nem hiszem, mármint hogy Kadosa írta volna a Nyár-kánont, ez annál régebbi lesz, bár nem tudtam, hogy annyival régebbi. Szerintem egyszerűen összetéveszti az Itt van május elsejével, azt tényleg Kadosa írta, de abban nem röpke lepkék vannak, hanem az alvó magyar nép. Tényleg, mondta, én meg gyorsan megnéztem, ki is írta a kánont. Persze, nem lehet tudni, csak annyit, hogy először John of Fornsete jegyezte le, és mivel John of Fornsete 1240-ben meghalt, nyilván ennél korábbi a mű. Amikor Vaskó Andor fordításában azt énekeljük, hogy nyár van, nyár, akkor az eredetiben ott tartanak, hogy sing cuckoo. A szövegnek van téli változata is, azt Ezra Pound írta 1916-ban, régi angolsággal, és kakukk (vagy nyár) helyett azt kell énekelni, hogy Goddamn. 

Kadosára visszatérve: azért az is színvonalat jelöl, hogy kivel lehet összetéveszteni egy komponistát.