Kronosztikon. Így hívják azokat a feliratokat, amelyekből ha kivesszük a római számként is értelmezhető betűket, és összeadjuk azok értékét, akkor valami fontos évszámhoz jutunk. Úgy tudom, Lukin László, a zenepedagógus volt rajongója és gyűjtője ezeknek a feliratoknak, én csak rajongok értük, de nem gyűjtöm, legtöbbször arra is lusta vagyok, hogy elvégezzem a műveletet, összeadjam a számokat. Most azért megpróbálom.
Ez a csíksomlyói kegytemplom homlokzata. Nem ezért szokás szeretni a helyet, inkább a belső tér miatt, meg, persze, a Madonnáért, akinek az arcába szúrt egy török, látható ma is a seb. A feliratot még segítséggel sem sikerült megfejteni, a szám viszont könnyen megfejthető. Ha a G betűt a Gloriában C-nek vesszük, akkor az összeg 1872, a templom befejezésének éve.
Egy másik beszélő szó jut az eszembe róla, közel van ide Madéfalva, ahol Mária Terézia dicső zsoldosai kétszáz székelyt öltek meg, mert azok nem voltak hajlandóak katonának állni. A madéfalvi veszedelemre mondják latinul, hogy siculicidium, székelyirtás, és ennél a szónál a számként is értelmezhető betűk összege 1762. Ez ma elsősorban nyilván a diákoknak kitalált segítség, csak közben változtak az idők, Erdély történelmét sem kérdezik alaposan, latinul sem igen tanítanak, elmejátékká válik a borzalom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.