Erre mondják, hogy jelenség, mert tényleg az, az utcán is megfordulnának utána. Paul O’Dette nagy, fehér szakálla, hosszú haja, kerek és méretes pocakja egészen varázslatos, megjött a Mikulás, csak nem pirosban van. O’Dette az a jelenség, akinél a látvány csak a kezdet, nem arról van szó, hogy de kitalálta magát, inkább azt érzem, hogy ki sem találta magát, tényleg ilyen. Nyilván nem függetlenül a mesterségétől: lantművész. Amerikai. Másik világból jön, és a harmadikból zenél, többnyire régi angol darabokat penget. Elég jól, bár a nehezebb futamoknál előfordul, hogy elakad, megtorpan. Nem tökéletes. Kézenfekvő a válasz, hogy nyilván akkor sem volt tökéletes, amikor ezeket a darabokat kortárs zeneként játszották a hölgyszobákban, nincs ezzel semmi baj. De hogyan lehet átvarázsolódni a régi világba?
Sehogy. Neki talán sikerült, de amíg szól a lant, az utcán elszirénázik egy mentőautó, mintha mindenkinek szólni akarna: itt vagy itthon, ott csak vendég lehetsz. Örülj, amíg szelíden mosolyog a háború.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.