Nem akarok hálátlannak látszani, főleg, mert nem is vagyok az. Amennyi élményt a Müpától kaptam, nem is az évadok során, de akár csak idén, akár csak ebben a hónapban, vagy ezen a héten, az bőven sok, jár érte köszönöm meg hála. De azért néha, amikor be kell állni a koncert előtt és után a végtelennek tűnő autósorba, nézni az előttem álló féklámpáját, várni, hogy mozduljon már meg a sor, mondjuk a felszíni parkolónál, de hiába várja az ember, hiába mozdul, hiszen az az egy kis kapu rögtön odavezet a mélygarázsból feljövő autók sorának közepébe… A múltkor (egészen pontosan a Pletnyov koncert után), ahogy ott telnek múlnak a percek, ötpercek, tízpercek, mellettem valaki leereszti az ablakát, mondana valamit. Leeresztem én is.

• Tudja, miért késik az Operaház felújítása?
• Miért?
• Mert a kormányközeli építészek egyelőre nem tudják megoldani, hogy esténként a látogatók csak egy szűk kis ajtón mehessenek ki s be.

Ha tényleg csak erről van szó, megoldják. Amilyenek.