Pavarotti John

Tegnap a Rai csatornán is meg lehetett nézni a nagy Pavarotti-dokumentumfilmet, és valamiért folyton Elton John jutott eszembe. Először azt hittem, hogy csak a történet hasonlósága miatt: az ember mindent megtesz, hogy ő legyen a világban a nagy-nagy-nagy önmaga, és amikor eléri, akkor rájön, hogy ezért aztán igazán kár volt annyit küszködni. Kicsit olyan, mint Magyarországon a pestiség. Egy halom tehetséges fiatal küszködik azért, hogy Pestre költözzön, hogy itt legyen munkája, egzisztenciája, boldogsága, és amikor mindez megvan, vesz valahol vidéken egy házat, távol a várostól, mert itt nem lehet kibírni.

Pavarottira gondoltam, hogy élete végén már úgy adta a koncerteket, hogy a piros Mercedes beállt a díszletkapun át a színpad mögé, és míg a közönség felállva ünnepelte, ő már nem is volt ott, elbicegett a kocsiig, és szevasztok.

Egyszer láttam hasonlót, amikor egy erkélyről néztem Elton John koncertjét a Városligetben, amúgy sem volt egy nagy hangulatvarázs, de amíg a kemény mag újabb ráadást követelt, láttam, hogy Elton Jancsi már kocsiban ül, és messze jár.

Az csak most jutott eszembe, hogy ha az ember tévét meg filmeket néz, akkor van egy másik rokonság is a két ember között. A Pavarotti-filmet Ron Howard rendezte. És az ő lánya, Bryce Dallas Howard játszotta a Rocketmanben Elton John anyukáját. Kicsi a bánatos sztárok világa.