Mondanám, amit feledékeny férjek és barátok szoktak mondani, hogy nyolc napon belül érvényes, szóval boldog születésnapot, William Shakespeare, csak hát mitől is számítjuk azt a nyolc napot. A keresztelő az egyetlen biztos pont, hogy az épp mához négyszázötvenhat éve volt. Ettől számítanak vissza három napot, de nem biztos, hogy annyit kell, ráadásul mindez a Julián-naptár szerint van, a Gergely-naptár azt mondaná, hogy várjunk csak, majd május 3-án ünnepelünk.

Nyilván nem érdemes most újra elmondani azt, hogy mennyire velünk van, hogy mennyire stabil és megkerülhetetlen része a magyar irodalomnak, meg hogy nem csak a magyar irodalomnak, nekem például csak Goethét olvasva tűnt föl, hogy Hamlet nem úgy néz ki, mint a feketébe öltözött Laurence Olivier, mert a párbaj jelenetben azt mondja rá a királynő: izzad, mert kövér. Bánatában, úgy látszik, evett.

De Shakespeare tényleg velünk van. Mutatom is, hogy mennyire.