Azt hiszem, végképp kiment a divatból, hogy az ember nyájas olvasónak szólítsa azokat, akik hajlandóak elolvasni a hülyeségeit. Nem is mondok nyájasat, csak kedveset, akiknek köszönhetően tovább gondolhatta a kövér Hamlet kalandjait, cikkeket küldtek elolvasásra, amelyekből kiderült, hogy a „tikkad, mert kövér” (sajnálom, nem tudok már áttérni Nádasdyra Aranyról) nem volt benne az eredetinél is eredetibb Hamlet szövegben. Hogy erre a sorra nem csak Goethe lett figyelmes, de Isaac Asimov is, neki is van egy hőse, aki addig nem megy Hamletet (Hamletot?) nézni, amíg nem duci a címszereplő. Meg az is kiderült, hogy Paul Giamatti is játszotta Hamletet, 2013-ban, szemére is hányták, hogy nem úgy néz ki, ahogy kellene.

Rendben van, de mi ez ahhoz képest, ahogy a Zeffirelli –filmben Mel Gibson nézett ki, szakállal, előre fésült hajjal, mint valami, nem is nagyon följavított Nagy Bandó András?

Szóval ki legyen a magyar Hamlet, aki nem olyan, és mégis ő. Máté Gábor jut az eszembe, de ez nem nagy okosság, ő volt is Hamlet, igaz, több, mint harminc éve. Józsa Imre. Hevér Gábor. Egyetek, fiatalok.  

S mily remekmű az ember! S mily remekmű a Hamlet!