Nemrég lett hír, hogy elhunyt Paolo Giorgo Ferri, aki ellopott műkincsek visszaperlését és visszaszerzését választotta életcéljának. Ezzel, persze, egy kicsit úgy van az ember, hogy megérti, főleg, ha valaki olasz hazafi, hogy vissza akarja szerezni az ott kiásott, elrejtett, eladott műkincseket, de biztos, hogy jól teszi? Jobb helyen van az Euphronios edény Cerveteriben, mint New Yorkban? Többen látják? Vagy sehol nincs jó helyen, mert New Yorkban elvész a sok egyéb műkincs között, Cerveteribe viszont sokkal kevesebben mennek el emiatt, adják szépen ide, mi majd vigyázunk rá.
Az Euphronios edény kora elég valószínűtlen, Kr. e. 6. századi darab, és épségben került elő. Éppen ez volt a gyanús, mert ilyesmi csak etruszk sírokból kerül elő, ha egyáltalán valahonnét, így aztán Ferri nem sajnálta a fáradságot és az anyagi kockázatot, perbe szállt a New York-i ügyvédekkel, meg is nyerte a pert, kiderült, hogy a múzeum egy Rómában élő gyanús amerikai cápától vette a cserepet, vissza kellett adniuk a már harmincöt éve, 1972 óta náluk lévő műtárgyat.
Az biztos, hogy a hírverés nem tett rosszat az edénynek. Egyáltalán: szóba került, hogy ki az az Euphronios. Nem ő van az edényen, nem ő az óriási ember, akit csak meggörnyedve tud arrébb tenni a két szárnyas, szakállas lény. A szárnyasokat is tudjuk, ki, Hüpnosz és Thanatosz, az álom és a halál, azért is hasonlítanak, mert testvérek, őket küldi Zeusz Trójába, hogy mentsék ki a csatatérről Szarpédón holttestét.
Ennek megfelelően Szarpédón az óriás, neki nem volt szerencséje a csatában, már amennyiben az ilyesmi szerencse és nem sors kérdése. Patroklosz leszúrta a mellette harcolót, ő erre Patrokloszra dobta a dárdáját, de elhibázta, Patroklosz pedig szíven szúrta.
Voltaképpen ezt szeretem a legjobban az Illiászban, hogy a formai hasonlóságok vagy sémák ellenére is nagyon konkrét, Patroklosz bal válla fölött repült el Szarpédon gerelye, ő meg a szívburkot sértette meg a sajátjával. Szarpédon eldőlt, markolja a port, még kiabál, hogy mentsék ki a testét, aztán meghal. Patroklosz pedig
„mellére tapodva
húzta ki húsából gerelyét, s vele jött rekeszizma;
együtt húzta ki dárdahegyét s ellenfele lelkét.”
Ja igen, hogy ki volt Euphronios. Ő festette a vázát. Rá van írva. Meg az is, hogy ki volt a fazekas. Meg az is, hogy Leagrosz szép. Hogy ez miért, azt nem tudom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.