Messziről olyan szörnyű, hogy az ember halogatta a találkozást Miskahuszárral, az M7 mellett álló gigantikus ólomkatonával. Milyen a magyar ólomkatona? A legnagyobb a világon. (Milyen a szovjet törpe? Óriási!) Aztán az ember egyszer csak letér az autópályáról, és ahogy közeledik, valahogy minden megszépül. Ott áll Miska a viharos szélben, szerencsére jó masszív, betonból van, csak lekenték fémszínűre. Az anyaghasználatból fakadóan van vele egy kis probléma, nem tud huszárcsizmában állni, hanem mintha hótaposót húzott volna februárra, meg ez a két hatalmas lábbeli valamiért a ledöntött Sztálin-szobrot juttatja az ember eszébe. Aztán mindez elmúlik, tényleg játék a gyermeki népléleknek, inkább Jankovics Marcell János vitézét idézi, mint bármi egyéb és rossz emlékű egyenruhásokat.

Nem árt senkinek, és az az érzésem, hogy az emberek ezt szeretik benne.