Esz-dúr, dirr-durr

Elbambultam a koncert elejét, pontosabban nem is bambaságról van szó, csak az ember nem tudja, mi kezdődik hétkor, mi fél nyolckor. Hát ez hétkor kezdődött, a Pannon Filharmonikusok ünnepi koncertje, szokatlan műsorral, Telemann, Handel, Mozart. Úgy értem, egymáshoz képest is szokatlan a koncert két része, meg ha húsvéti, akkor nem szokás Mozart-szimfóniát játszani. Pedig annál nagyobb ünnep nincs is, mint amikor jól zenélnek.  

Mikor bekapcsolódtam, Giulia Bolcato énekelte a Silete ventit, egy Handel-kantátát, szép hangon, és olyan jólesően belefeledkezve az éneklésbe, mint aki csak magának énekel, mondjuk egy főpróbán, ha épp nézi valaki, hát nézze. Ahhoz mindenképpen szép volt az előadás, és valahogy élettel teli a zenekari játék, hogy megkockáztassa az ember az Esz-dúr szimfóniát.

Kockáztatás, ugyan mit lehet veszíteni, de lehet. Megspórol az ember egy londoni utat, mert a Wigmore Hallban a Stile Antico énekelt klasszikus nagyheti műsort, lehet, hogy csoda volt. Ez meg biztosan jó volt, pedig csak Pécs. És nem akarok nagyon párás füllel hallgatni, párás szemmel írni, de ez komoly dolog. Mármint Vass András, ez az egész felnőttség, meg bekapcsolódás a nemzetközi zenélési elképzelésekbe. Nem régi hangszeres az előadás, hanem az, amit HIP-nek szokás mondani, historically informed performance, modern hangszereken játszanak, de levonják a régi hangszeres előadások tanulságait. Natúrtrombiták, faütők az üstdobosnál, általában véve kicsit élénkebb tempók, indulatosabb, szenvedélyesebb játék. Aztán lehet dekázni, hogy talán a harmadik tétel triójában túlkotkodácsolják magukat a klarinétok, de egyáltalán az, hogy ilyen határozottan elkülönül a trió a tétel egészétől, hogy a hangsúlyok máshová kerülnek, hogy a kotta bizonyos részeit úgy értelmezi a karmester, ahogy mások nem szokták, az legalábbis felvillanyozó. Furcsa és ritka érzés egy sokszor hallott szimfóniánál, hogy na, most vajon mi fog történni. Hogy tényleg történik a szimfónia, nem áll, nem kapcsolja ki az időt, hanem halad, változik, születik, elhal. Majd újjászületik, nem kell félni.