Ha az ember Kaposvárra megy színházba, akkor látja az út menti táblán: Igal. Ekkor szokott eszembe jutni Igaly Diána, különben sajnos nem, vagy eddig így volt, de hát ő 2004-es olimpiai bajnok. Akkor már régen nem néztem az olimpiai versenyeket, 1988, Szöul volt az utolsó, utána a sport iránti érdeklődés szinte teljesen kihunyt bennem, lehet, hogy mi vagyunk a foci világbajnokok, csak én nem tudok róla. De most, az esti kapcsolgatáskor csak rájöttem, hogy ő az, amikor izmos karú lányok-asszonyok durrogtattak a képsorokon. A közvetítés nagyon vicces volt, vagy lett volna, ha nincs aktualitása, mert a riporternek körülbelül annyi fogalma volt a skeet lövészetről, mint bármelyik nézőnek, kénytelen volt jobb ötlet híján annak szurkolni, hogy csak rontsanak az ellenfelek, illetve a nehezen kicsiholt szellemességeket ismételni. Ilyesmiket, hogy nem szeretnék agyagkorong lenni, amikor Dia kezében a fegyver, mintha volna más olyan helyzet az életben, amikor az ember agyagkorong szeretne lenni.

A baj vagy talán jó az volt az egészben, hogy kénytelen voltam végignézni a versenyt, nem azért, mert így emlékeztem a régi, szép időkre, hanem mert így is izgalmas volt. Hiába tudta az ember a végeredmény, valahogy lehetett izgulni, mint a színdaraboknál, nem csak azon, hogy ki nyer, hanem azon is, hogyan nyer. Mindenki hibázott előbb-utóbb, de vajon fog-e Igaly Diána hibázni, vagy tényleg rommá lövi a korongokat. Vagy amikor tudja, hogy már vége, már megnyerte, de még mindig jönnek a korongok, lesz-e amelyiknek megkegyelmez, vagy enyhül-e benne a koncentráció, mert már nem kell annyira-annyira figyelni.

Nem kegyelmez. Mint valami operaénekes, akinek a függöny összecsapódása előtt is énekelnie kell, nem mondhatja, hogy most már mindjárt vége, ezt a hangot már megspórolom a következő előadásra, ő úgy lőtt, úgy szálltak a korongokból a festékszemcsék, talált, megint talált, mindig talált. És ez ugyanúgy nem volt csak lövöldözés, ahogy az éneklés nem csak kornyikálás, nem mintha tudnám, hol van a kettő között a határ. De talán fölismerem.