Jó, az ember legyint. Nem kell megoldani. Lehet nélküle élni. Tandori-sorok. Apa nyara. Anya nyara. A panyara. A nyanyara. Nye.

De valahogy túl sokan állnak mellette. Például Rajk Judit, aki ezt énekelte a Zeneakadémián. És azért énekelhette, mert Kurtág megzenésítette. Ennyi emberre már mégsem lehet legyinteni.

Nézegethetem akárhogy, valami nagy okosság nem jön ki belőle. Belőlem legalábbis biztosan nem jön ki. De legalább marad a bizonytalanság, hogy elmegyek valami mellett, és nem tudom, mi az.

Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek… De azt senki sem mondta, hogy ha olyanok lesztek, akkor biztosan bejuttok.