Nem tudom, mindenki számára világos-e, hogy miről van szó, én csak most találkoztam a szóval: Overview effektus. Magyarra nehéz lefordítani, hiszen az overview áttekintést is jelent, de a szó szoros értelmében felülnézetet. Miközben talán nem is felülről nézegetik az űrhajósok a Földet, hanem pont onnét, ahol már fölülről vagy alulról egyremegy. Messziről. De az élmény hasonló Gagarintól napjainkig. (Ilyenkor jövök rá, hogy sejtelmem sincs arról, ki van most épp fent az űrben.) Meglátják a klasszikus képet, a kék bolygót, azzal a pici atmoszféra-héjjal, és egyszerre azt érzik, hogy védeni kell, mert törékeny és hajszálon függ. Vagyis hajszálon sem függ. Egyszeriben messzire kerül a sok ostobaság, határok, politika, csak ez a fontos, hogy mind egy társaság vagyunk, ennek a szép gömbnek a lakosai.
Persze, arra egyelőre még nincs esély, hogy ezt az effektust mindenki átélje, egyenként felküldjenek mindenkit a magasba, hogy visszatérve új életet kezdjen az élmény fényében, de erre való a művészet.
A baj az, hogy későn szólok, tegnap azt láttam, hogy Surányi Miklós kiállítását épp leszerelik, jön a következő a Capa Központban, de ez volt a lényege, hogy az Overview effektus nem csak az űrben élhető át, de egy szívószál végét nézegetve, vagy a lámpába repülő lepkét látva. (Ha jól értettem.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.