Azt gondolom, hogy alapjában véve egy Simenon van, vagy volt, de a helyzet ennél bonyolultabb. Ahogy talán köztudott, Georges Simenon íróként kettős életet élt, írta a Maigret-krimiket, és írta az úgynevezett roman duröket (romans durs-öket?), mondjuk úgy, hogy normális, irodalomnak szánt regényeket, amelyekben nem szerepelt a rendőrfelügyelő, bár időnként agyonvernek vagy megmérgeznek bennük valakit. Amit utoljára olvastam, abban épp mérgeznek, nem kérdés, hogy ki, nem kérdés, hogy kit, nem kérdés, hogy kiderül-e, mert mindenki mindent bevall.

Mondhatni, nem is ez az érdekes, hanem az ember viszonyulása Simenonhoz. Ha tényleg egy van, akkor miért van az, hogy ha feltűnik Maigret, akkor valahogy minden rendben van, magas színvonalú bűnügyi regényt olvas az ember, ha nincs Maigret, akkor meg semmi sincs rendben, csak azt látom, hogy nagyon szeretne író lenni Simenon, de nem megy neki. Ha feltűnik egy szereplő, akkor lemennek az igények? Ha leírja azt, hogy Maigret, akkor ő válik jobb íróvá?