Hetvenkilenc évesen elhunyt Jürgen Blin, aki arról lett híres, hogy Muhammad Ali 1971-ben karácsony másnapján elég alaposan eltángálta. Hét menetig bírta, ami önmagában nem is rossz, bár körülbelül a tizedik másodpercben látszott, hogy ennek rossz vége lesz. Ali magasabb volt, többnyire elég könnyen el tudta húzni a fejét az ütések elől, a karja hosszabb volt, és sokkal-sokkal gyorsabb. Nem nagyon volt miben reménykedni, csak a dicső halálban. Az meg is volt.

Blin egyébként valamennyire megélt a vereségből is, Hamburgban kocsmát nyitott, kirakta a fényképet a falra, épp a nagy ember üti a fejemet. Valamennyire a hollywoodi halhatatlanságba is bekerült a Rocky című film révén, ott Rocky az, aki hentes- mészárosként kisegít, és üti a marhahúst, de Jürgen Blin valóban hentesként dolgozott, miközben a nagy verésre készült.

Van a történetnek egy egyszerű tanulsága, oda is el kell jutni, hogy az embert egy Muhammad Ali verje meg. De ha az eseménynek elvész a sportértéke vagy sportértelme, akkor az ember hajlamos a vesztes oldalára állni. A nagy és erős győz, ez rendben van, de aki nem annyira nagy, és nem annyira erős, még mindig helytállhat.