Némi lelki tusa árán mondom, amit mondandó vagyok. Egyrészt hülyeségnek tartom ezt a celeb spottingot, ki van itt, ki nincs itt, ki milyen alacsony és ki hízott meg, meg aztán a celebeknek is joguk van a magánélethez, azért, mert ugyanazon a nyilvános helyen vannak, a kulturált embernek illik úgy tennie, mintha tiszteletben tartaná a másik ember életét annyira, hogy nemhogy nem bámulja meg őt, de még a szeme sarkából sem figyeli, nem súg össze a többiekkel. Pláne nem ír róla.

Na de ki itt a kulturált ember?

Szóval, a meghasonlást legyőzve: film díszbemutatón voltam, minden rendben ment, megjelentek hírességek is, többek között Rácz Jenő, a séf. És bizony, a moziban Rácz Jenő, a séf is a pattogatott kukoricaárushoz járul, és vitte a nagy papírdobozban a cuccot, sőt, ő is úgy csinált, ahogy mindenki, vagyis amíg vitte, már bele is evett, ahogy a fagylaltba szokás beleenni, ajkaival csippentve le a kukoricahalom tetejét. Nyilván azért, nehogy szétszórja, meg mert tényleg nem lehet kibírni, ha ott ez az ehető papírízű izé az ember kezében, hát eszi. Arra gondolok, hogy ha egy ínyesmester ennyire boldogan kukoricázik, akkor vajon nincs ez az étkezési-főzési faksznizás, így posírozok és úgy blansírozok őrületesen túlfontoskodva ebben a szépséges világban?