A könnyebb lefolyású betegség legnagyobb előnye, hogy az ember lelkiismeret-furdalás nélkül tud teljesen fölösleges dolgokkal foglalkozni. Beteg vagyok, mindent szabad. Valamelyik reggel (még betegség előtt) Tinódival ébredtem, azzal a két sorral, hogy „az terek hiti láttyuk itt elveszte, de vitéz módra legyen fejünk veszte!” Losonczy István mondta ezt, mikor Temesvár szétlövetése után szabad elvonulásban állapodott meg a törökökkel, de hát, ha engem kérdez, megmondhattam volna neki, hogy az ilyen szabad elvonulásokból soha nem lesz semmi. És tényleg nem, a törökök szorosan álltak a kivonulók mellett, és elragadták a szép lányokat, erősebb fiúkat. Amikor Losonczy apródját is lerántották a nyeregből, a kapitány megfordult, kardot rántott levágta a janicsárt, és akkor már hallotta, hogy hátul is baj van, a spanyol zsoldosok kiabálnak, hogy jöjjenek a magyarok, mert harc van.
Nem tartott sokáig. Losonczy ugyan leszúrt egy béget, de, mivel az elvonulásban bíztak (vagy mert nem számított semmi jóra), sisak nem volt rajta, két súlyos sebet kapott, így aztán, amikor látták, hogy nem tudják élve Konstantinápolyba küldeni, fejét vették, megnyúzták a fejet, a bőrt szalmával kitömve küldték a fővárosba. C’est la guerre.
Közben nézi az ember, hogy micsoda történetek vannak csak ebben az egy családban, és nem tudni, miért nem közkincs, miért nincs Temesvári csillagok, könyvben, filmben, tévésorozatban. Losonczy István Ferdinánd király embere volt, a bátyja, Antal azonban János Zsigmond híve volt, és nem tudja az ember, hogy ezt úgy megoldották egymást közt, te baloldali vagy, én jobboldali, de ebből nem csinálunk családi háborút, vagy eleve kitalálták, hogy elosztjuk a királyokat, és akkor a család biztosan jól járt.
Antal egyébként nem járt jól, köszvény kínozta, és (igaz, csak egy forrás szerint) a felesége összeállt az íródiákkal, és megfojtatta a férjét, hogy aztán boldogan mulasson a deákkal. Rendben van, ez egy kicsit regényes, de még az is lehet, hogy igaz. Losonczy Istvánnak két leánygyermeke volt, és amikor érezte, hogy ez a temesvári kaland balul üthet ki, levelet írt a királynak. Elképesztő lelkierővel, hogy ha az ostromot túlélem, szívesen maradok felséged szolgálatában, de ha már eleget éltem, akkor kérem, viselje gondját a családomnak. Amit egyébként Ferdinánd király meg is tett, a két lányt, Fruzsinát és Annát fiúsította, örökölhették a családi földeket, jól is tudtak férjhez menni, Anna például báró Ungnád Kristófhoz. Báró Ungnád Kristófhoz? Csak nem… ?
De igen. Ugyanaz a Losonczy Anna, kinek Balassi térdet-fejet hajta, kin ő csak elmosolyodék. De ez már a sorozat második évada.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
laliqua 2022.06.15. 08:32:23
"Az mely házasember mással latorkodik, az pelengérben szegezzék az
szerszámát, és egy sarlót adjanak kezében, hadd metssze el ő maga. Annak
felette tíz jámbor polgárokkal és tíz jámbor asszonyállatokkal, térden állva,
ő maga kövesse meg feleségét. Ha penig asszonyállat vétkezik, azonképpen kiverjék az faluból. Valamely ember ifjak, nőtelenek az falura gonosz
asszonyállatot hoz, kilenc marok vesszővel igen verjék. Ha meg nem foghatják, megosztoztassák az apjának, az ő részét az úrnak elvegyék. Azmely ember béfogad azféle asszonyállatot valakit, minden marháját annak az úrnak fogják. Ha akaratja ellen tartják ott, tegye hírré az ispánnak és az bíráknak. Ha híre nélkül mondja, hogy tartották, mentse harmadmagával magát. Valamelyik, egyik másikhoz, mit tud, ha meg nem jelenti az bíráknak, tíz forinton maradjon az úrnak. Ha az bírák valamit kedveznek az törvényben, fejeken, ne jószágokon maradjanak az úrnak. Melyet mi erősítünk az mi
pecsétünkkel. Datum in possessione nostra Mandok, in festo divi Michaelis
archangeli, anno Domini 1549.”
Losonczy István paráznaságot elítélő dühét talán bátyjának 1549-ben történt tragikus halála motiválhatta. A pletykákra különösen odafigyelő Forgách Ferenc beszéli el a következőket latin nyelvű emlékiratában: [Báthory András] nyilvánvaló ellensége volt Losonczy Istvánnak is, mert
az a nővérét, Báthory Klárát fogságban tartotta. Ez azelőtt Losonczy Antalnak – István bátyjának – volt a felesége, de annak valami Antal nevű íródeákjával is összeszűrte a levet; ennek közreműködésével megfojtotta az ízületi betegségtől ágynak szegzett Antalt, majd nyomban hozzá is ment a szeretőjéhez. Ez az asszony annyira kéjsóvár volt, hogy még fogságában is a leghitványabb cselédeket és őröket is a vele való hálásra kényszerítette.
Forgách Ferenc értesülését Bornemisza Péter is megerősíti Ördögi kísértetek című könyvében: "[Bekes] János deák, prédikátor, Losonczy Antalt megölte asszonyával [Báthory Klárával], és ő maga lakott véle."
gigabursch 2022.06.15. 12:45:45
@laliqua:
Hááát... ez elég határozott eljárásrend...