Sinkovits Imrét hallgattam, többnyire csodálva, a hangszínt, a színészi tempóérzéket, hogy le tudja lassítani az időt, és az ő szavalásának tempója lesz a normális, kényelmes, igazi élettempó. És akkor a Hajnali részegség.
Nyilván nem kell bizonygatni, hogy nagy vers, meg szédítő, ahogy Kosztolányi megteremti az atmoszférát, nem tudok aludni, kinézek az ablakon, még a történelem is őt igazolta, amikor azt mondta, hogy nem lehet majd a ház romjaiból eldönteni, hogy otthonunk vagy állat óla, mert tényleg lebombázták a házat, nem lett belőle Kosztolányi-emlékház. És a rímek, hogy mindenre húz még egy lapot, égbolt – rég volt – kék folt – szétfolyt. És mégis megvilágosító erejű Sinkovits szavalása.
Nem feltétlenül jó értelemben, pedig nagyon profi, pontosan hozza ezt az „elmondanám neked, ha nem unnád” – hangulatot, sóhajtozik, kicsit rövid levegőkkel beszél, idősödő férfiú, aki egy élettapasztalatot ad tovább… Na de hát pont erről van szó, az élettapasztalatról, hogy nem egy nagy mondás, az égben bál van, nézz föl, örülj, csodálj, csodálkozz. Minden szava igaz, de nem épp eredeti meglátás. Persze, ehhez is kell erő, bátorság vagy csak valami természetes viszonyulás, hogy így mondja el valaki a verset, feltehetően nem is szándékosan, de hogy legyen benne valami kiábrándító, erre jutottam ötven év alatt. Mindenki erre jut ötven-hatvan, akárhány év alatt. Nem attól szép a vers, amire gondoltam.
Furcsa módon nemrég volt egy hasonló élményem, az is Kosztolányi, amikor a Katona József Színház művészei mondták el a Halotti beszédet. Ott is azt képzeli az ember, hogy sok újdonság nem vár rá, ismeri, szereti, de attól, hogy két-három sorokra osztották föl a színészek között a verset, hirtelen kilóg a lópata. Persze, nagyot akar mondani Kosztolányi, azért is ez a cím, ez a kezdet, de aztán nem tud nagyot mondani, csak azt, hogy még egy ilyen nem lesz. Nincs fordulat, fejlődés, horizont, körbe-körbe megyünk. Attól nagy a vers, amitől kicsi, hogy nagyon akar mondani valamit, de nincs mit. Nem a legkedvesebb tanulság, de tanulság.
https://www.facebook.com/katona.budapest/videos/halotti-besz%C3%A9d-a-koronav%C3%ADrus-j%C3%A1rv%C3%A1ny-%C3%A1ldozatainak-eml%C3%A9k%C3%A9re/117590363786926/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gigabursch 2022.06.22. 11:18:17
Az iskolai évzárón Ady vonatkozó versét szavalta el az egyik nyolcadikos.
Szörnyen gyorsan.
Itt eszméltem rá, hogy Petőfivel szemben Ady iszonyatosan tömören fogalmaz, viszont sokkal-sokkal lassabban szabad csak olvasni, felmondani.
Különben érthetetlen.