Minek?

Nem állítom, hogy nagyobb tragédia nem történhet az emberrel, mint hogy meg kell néznie a Szia, életem című vígjátékot, de minek?

Vagy ez a minek lenne az örök kérdés ebben a filmben? Minek készítene el egy olyan filmet, amit már elkészítettek százszor és ezerszer, különböző színvonalakon, különböző országokban: idősödő morózusra gyereket bíznak, aztán kiderül, hogy… Ilyen volt a Kolja, a Három férfi és egy mózeskosár, annak remake-je, az Ötvös Csöpi-filmek nagy hányada, azoknak eredetije, a Piedone-filmek. Részletekben visszaköszön még a Kramer kontra Kramer, az első valamirevaló poén a Zene és szövegben már volt… lehet, hogy ez valami filmműveltségi vetélkedő? Ezért forgatnak le egy filmet?

Vagy van valami más tanulság is? Hogy Tasnádi Bence tényleg egyetlen karaktert tud eljátszani, azt is csak idegesítően? A történetben egy lecsúszott író újra írni kezd, és megmutatják a művét. Egy ideig azt hiszem, azért, hogy tessék, ennyire nem jut semmi szegénynek az eszébe, pedig tíznapos határidőt (???) harcolt ki magának. Ehhez képest mindenki gratulál neki, hogy ez élete főműve, ennek is biztos van valami értelme, bár nem tudom, mi. Vagy az egész film egyetlen figyelmeztetés Thuróczy Szabolcsnak, ha nem szedi össze magát, akkor hátralévő életében már csak lejtőn suhanó, vén krampuszokat fog játszani?