Átmenetileg a környéken vettem szállást, valósággá vált a Füvészkert és a Mária utca (a szivargyár már nem, pedig érdekelt volna), így aztán újraolvastam A Pál utcai fiúkat, ha nem is kizárólag, de azzal az erős szándékkal, hogy most végre megfejtem az egész jelenséget. Tényleg olyan jó-e, ha jó, vagy a kötelező olvasmány volta teszi közkinccsé és közös tudássá. Mert hogy az, azon nincs mit vitatkozni, van itt egy nemzet, amelyik tudja, mit jelent az, hogy Nemecsek meg kisbetű, meg gittegylet. Most látom, hogy a helyesírás-ellenőrző aláhúzta a Nemecseket, lehet, hogy ez sem örökéletű.
Szóval itt ez a könyvecske, amit, ha jól tudom, ma is elolvasnak az általános iskolások, és talán bizonyos dolgokkal ők is épp olyan tanácstalanok, mint annak idején én voltam, mi az, hogy einstand, hogyan kell golyózni, miért van ilyen hülye neve a főhősnek, hogy Boka. Annak idején én meg voltam győződve arról, hogy a könyvemben van egy makacs sajtóhiba, Füvészkertnek írják a Fűrészkertet. Ha ezen túl vannak az ifjú olvasók, akkor persze értik, hogy meghal az a szegény, vézna fiú, de a poénok jó része nem jön át. Nemcsak azért, mert régi dolgokról van szó, 1906-ban írta Molnár, de 1889-ben játszódik, hanem mert a poénok jelentős része azon alapul, hogy a gyerekek felnőttként viselkednek, állandóan szervezeteket alapítanak, magázódnak, rangokat és címeket osztogatnak egymásnak. És ez nem is mindig poén, Boka a nagy pillanatban lemond az elnökségről, és tábornokká nevezi ki magát. A többiek meg nemhogy elfogadják, de örülnek is neki. Az egyébként frenetikus gittegyletes jelenet is ezen alapul, bár kétségtelen, hogy a gitt, mint puha, és különleges szagú anyag vonzását gyerekként én is átéltem, még ha a rágására nem is vállalkoztam.
Ennek ellenére azt mondanám, hogy A Pál utcai fiúk nem gyerekeknek íródott, nem ifjúsági irodalom, de nem is felnőtt könyv, és talán épp ebben a se ide, se oda nem tartozásában rejlik a halhatatlansága. Olyasmi, amire visszaemlékezik az ember, hogy olvasta. Nemzeti vagyon.
És mikor ebben megnyugodtam volna, akkor jön az utolsó jelenet, a mérnök szerszámai a kunyhóban, beépítik a grundot, mint tudjuk. És Boka menekül erről a hűtlen földről, és a kapuból visszanéz, mint aki a hazáját hagyja el örökre.
Mindig örülök, ha idegen országok könyvesboltjában látom A Pál utcai fiúkat, de szerintem a külföldi olvasók ebbe nem tudnak beleborzongani.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
polyvitaplex 2024.02.12. 13:19:36
Perseo 2024.02.12. 13:47:04
Aurora86 2024.02.12. 19:42:53
Azt simán elképzelem, hogy akkoriban a gimnazisták felnőtteset játszottak, tehát egyleteztek, meg ilyenek. Az önképző körökben nagyon komoly arcokkal ültek tizenegynéhány éves kölykök - némi utalás van is erre a regényben.
Magán a regényen az látszik, hogy folytatásokban jelent meg. Az eleje jól indul, nagyon jó jellemzésekkel, hangulatokkal, a verklistől a mézeskalácsosig, de aztán lesz belőle egy gejl.
Egyesek szerint a nemzeti depresszió alapja, a nagy fenséges küzdelem után a kisszerű bukás...
Ceratium 2024.02.12. 20:02:01
Mit ért ebből meg egy gyerek? Semmit. Nekem cirka húsz év kellett hozzá.
RSlash 2024.02.13. 03:33:43
polyvitaplex 2024.02.13. 08:15:22
A Pár utcai fiúkat a gyerekek is tudják élvezni, egy gyerek is képes megérezni az olyan mondatok megrendítő szépségét, hogy pl. „Köszönjük, de nekünk ezért nem jár csokoládé”.
Felnőttként újraolvasva pedig olyan, a gyerek olvasók előtt még nem feltétlenül világos gyöngyszemekre lehet bukkanni, mint amilyen pl. a szegény szabó fia és a gazdag ügyvéd fia (Nemecsek és Geréb) közötti jellembeli különbségek: olvastam olyan értelmezést, amely szerint Molnár a zsidó társadalom két jellegzetes, egymástól különböző életszemléletét sűrítette kettejük alakjába.
Természetesen nem mindent értettünk gyerekként, de azért volt kötelező olvasmány, hogy az irodalomtanár segítsen, és megmagyarázzon pár dolgot, amikről már akkor, a hetvenes évek elején sem lehettek információink.
Aurora86 2024.02.13. 10:21:35
Ceratium 2024.02.13. 18:37:26
Tyranno61 2024.02.13. 19:53:14
Aurora86 2024.02.14. 05:10:11
A Micimackó egy külön történet, kötetnyi irodalma van, hogy a magyar fordítás értelmezhetetlenül bugyuta, Karinthynak - aki semmilyen nyelven nem beszélt, semmilyen más kultúrát nem ismert, tehát semmi sem jogosította fel rá, hogy fordító legyen - fogalma sem volt miről szól, de azért a trotechnikus az mindig Elek, meg hasonló csak úgy odarakott blődségek. Állítólag többen lefordították már normàlisan, csak a Disney nem engedi kiadni.
Tyranno61 2024.02.14. 12:53:27
Nem értem, a Disney már regények (mesék) jogkörére is rátette a kezét? Nem csak a saját filmjeik szinkronjába szól bele? Mi köze a Disney-nek Milne eredeti meseregényének bármilyen nyelvre való lefordításához?
Aurora86 2024.02.14. 14:19:18
A szinkron szöveg azért más, mint az irodalom.
A Disney megvett tokkal vonóval minden jogot borzalmasan nagy pénzért Christopher Robintól.
Ceratium 2024.02.14. 19:06:09
Bóka Gábor 2024.02.15. 07:55:31
Azért ezt, ékezet ide vagy oda, kikérem magamnak... :)))
stolzingimalter 2024.02.15. 08:29:37
Tyranno61 2024.02.15. 10:12:22