Ötödik szimfóniák

Gimnazistaként nagyon tetszett Reiner Kunze A Beethoven-vivők című verse.  

Kivonultak, hogy elvigyék Beethovent

mindenkihez

És mivel volt egy lemezük is

lejátszották a gyorsabb megértés céljából

az V. (c-moll) szimfóniát (opus 67)

Ez csak az eleje, a lényeg az, hogy valaki tiltakozik Beethoven ellen, nem bírja a zajt, de erre hangszórókat szerelnek az ablaka alá, becsengetnek, beteszik a lábukat az ajtórésbe, ő meg merőkanállal támad rájuk. Elítélik, hogy az V. (c-moll) szimfóniát kelljen hallgatnia (opus 67). Meghal, és a ravatalánál a gyerekei kérésére eljátsszák az V. (c-moll) szimfóniát, (opus 67).

A vers a Koncert című válogatásban jelent meg 1977-ben, még épp időben, mert abban az évben Reiner Kunzét megfosztották kelet-német állampolgárságától, kénytelen volt Passauba költözni, ahol egyébként ma is él. 91 éves.

Azt persze gimnazistaként nemigen értettem (voltaképpen ma sem értem), hogyan nem lehet szeretni az Ötödik szimfóniát, de az üzenet többi része azért átjött.

Csak azért mesélem az egészet, mert mostanában két Ötödik szimfóniát is hallgattam koncerten, és mindkettőnél elcsodálkoztam, hogy Beethoven mennyire nem hagyja békén a zeneszerzőket sem. Mahlernél talán érthető, ő mégis Beethovennel konkurált, és lassan, úgy tűnik, át is veszi a szerepét a koncertéletben és a szimfónia történetében, ő lesz a legfontosabb szimfóniaszerző, talán már nincs messze az idő, mikor a szerző nélkül, csak sorszámmal megnevezett szimfónia nem Beethovent, hanem Mahlert jelent majd. De amikor a saját Ötödikjéhez ért, neki sem volt jobb ötlete a kezdéshez, mint hogy ta-ta-ta tamm. (Találós kérdés: mi játssza a híres motívumot a Beethoven-szimfónia legelején? A válasz általában az szokott lenni, hogy minden és mindenki, aki a zenekarban megtalálható, üstdob, rezek, aki csak van. A valóságban azonban csak a vonóskar és a klarinét.)

Csajkovszkij meg olyan, mint aki nem felejtette el, amit a zenetörténet órán tanítottak, hogy Beethoven Ötödik szimfóniája azért olyan koherens, mert ez a nyitó motívum megjelenik minden tételben, ebből a négy hangból jön létre az elkövetkezendő bő fél óra. Akkor ő is így komponál majd, és nem is leplezi még annyira sem, mint Beethoven, ő ugyan nyolc hangból dolgozik, de az kendőzetlenül, jól felismerhetően ott van minden tételben.

Nincs különösebb tanulság, megyek, meghallgatom az V. (c-moll) szimfóniát, (opus 67). Nem lennék a saját szomszédom.