A szavak végén az ó, ő mindig hosszú. Kivétel. no, nono. Ezt ugyan a szabályírók nem tették hozzá, de kivétel még a nonono, nononono, és így tovább.
Az egész arról jutott eszembe, hogy le kellett írnom a tetű szót, és hibásan rövid ü-vel írtam, rögtön alá is húzta a helyesírásjelző, kijavítottam, de közben arra gondoltam, hogy miért is? Soha nem mondtam még ki hosszú ű-vel, nem is ismerek senkit, aki így mondaná, igaz, nincsenek is olyan ismerőseim, akik nagyon gyakran alkalmaznák a szót, de ez most mindegy. Persze, ez valami finnugor szabály, a szóvégi mássalhangzók hosszú volta.
Rögtön eszembe is jutott a kedvenc nyelvtani szabályom, a szavak végén az ú többnyire hosszú. Kivétel: és itt elkezdődik egy végtelennek látszó felsorolás, apu, anyu, bábu, lapu, batyu, gatyu, Pityu, Samu, kamu, hamu, mamu, Katu, satu, Batu, és így tovább, a végtelenségig. Az az érzésem, soha nem próbáltam, de hogy sokkal előbb jutnak eszembe rövid u-ra végződő szavak, mint hosszúra. Hát így próbáljon meg az ember szabályok szerint élni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ceratium 2024.10.10. 09:47:38
Pl. ez az egyik érve a finnugor származást tagadóknak is.
stolzingimalter 2024.10.10. 10:20:13
gigabursch 2024.10.10. 10:27:52
Azért a finnugrizmus nehéz szülés volt.
Még mindig átlátja mindenki, hogy tarthatatlan..., de akadémiai széket ér, aki kitart mellette...
Tyranno61 2024.10.10. 10:57:15
polyvitaplex 2024.10.10. 17:00:10
Próbálom ellenőrizni magam, hogy én rövid vagy hosszú ű-vel mondom-e, és mintha azt venném észre, hogy a „mászik, mint egy tetű” kifejezésnél hosszúval, de például a „tetű lassú” jelzős szerkezetben tényleg röviddel, ott nincs idő elnyújtani a szó végét, mert már ott toporog mögötte a következő szó. Sőt igazából egybeolvad a két szó, „tetülassú”.
Gelimtrtrddddd 2024.10.10. 17:16:38
--------------
1. Nem közül, ez egy jevevényhang, zwischen magyarul innento vagy dúrpa. A jellemző egy bullshitnyelvkakilási hang, z-s verb, dúrgerni, magyarul artul, az ar-ra re stumától, ahogy ara, arány. A szó egy jevevényhang, úgy hang vagy ordo. A tartoz egy németizmus, egy bullshit z-s verb, úgy az ősmagyar verb arjel.
2. De he? A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, dolga nem van a fingár nyelvekkel. Hogy van ilyet mondani egy indogermán nyelvről, hogy a fingár....?
magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/
Gelimtrtrddddd 2024.10.10. 17:18:52
--------------
1. Érv hang nem van,libcsi nyelvkakilás. Stak indogermán és germán er és ár stuma van, az ér későbbi, sklavenaufstandi. Az érv is egy libcsi hang, attól, hogy az ér, ana most ér, mondjuk a libcsi butaká.
2. A származ egy bullshit hang, z-s verb, az ilyeneket cancellni.
3. Fingár? A magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
Gelimtrtrddddd 2024.10.10. 17:26:53
---------------
1. Nem beszélem a zulu új-ónemmagyar münyelvedet. Úgy fingem nem van erről a jelző bulslhit hangról se, se arról, hogy szerekezet, ez stak egy nyelvkakilási halandzsa, de a szer hangot dúrgerni, cancellni, indogermán ser-től ered, a szer és sor.
2.Fejez? Nem rakem ezt a hangot, hogy fej? Magyarul kidúrekni, ausdrücken artelni.
3.A tény hang az az, hogy Lüge, raktagalosza, hazug, attól, hogy ilyen hang nem van, stak nyelvkakilás, ha nem van, úgy ontológiája se van, úgy azt hallem, hogy hazug, Lüge, attól, hogy mondják, hogy tény a fingrizmus, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.
4. Nem nyújt. A nyújt az indogermán ken-knei stumától ered, ahogy nyúz, nyú, nyút, ahogy a jevevényhangok, ahogy ken, kenyér, kása.Úgy rekkni vagy rekkend magyarul.
5. Nem vég, hanem anto, a vég egy komplikált hang.
6. A tetü(tastaturon nem van hosszú ü) a germán tekó, tikó, ahogy a verbektől hogy tikkan ered, itt szúr, erre rakódik egy ti vagy to, kausativ, úgy rakód tikto, tekti, a német Zeche is. Itt a k h-vá vál és szakad. Ez áll fenn a tető hangra is, ez indogermán tegto, vagyis a Dach is, a tak-takar verbektől, olasz tetto is ettől ered, itt is a regály ez.
Gelimtrtrddddd 2024.10.10. 17:30:43
-----------------------
1. A szó jevevényhang, úgy hang vagy ordo.
2. Nem szablya, stak a libcsinek van szablyája, hogy szab, a magyarnak az ar-ra-re stumától a rak és rekk reg formájától regályja van, racionális, ez az ősmagyar.
4. Az u-s hangok a magyarnál raktarekkint onnan erednek, hogy indogermán és germán us-ok voltak, himnemüek, tevőek, aktivok, és azonnal substantivot raknak ki egy verbtől, aktiv substantivot. Erre példa a hadu hang is, indogermán kat-tól, germán hadu a magyar had hang, de magyarul is hadu. A hamu etimológiája bizonylosza, de erről irtem a blogemon is.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2024.10.11. 12:48:14
Gelimtrtrddddd 2024.10.12. 20:00:07
--------------------
A szó egy jevevényhang, de úgy kell mondani, hogy tehti vagy tikti, ahogy tikkan.