Van ez a csodás kis zongoradarab, az a címe, hogy A vajaskenyér. Amikor legelőször hallottam, Cyprien Katsaris játszotta a Zeneakadémián, ráadásnak. Nagyon-nagyon kevesen voltunk nézők, az emberek nem tudták, ki ez a zongorista, pedig akkor már fölvette a Beethoven-szimfóniák Liszt-átiratait, ezt játszotta itt is, a koncert második részében, az Eroicát. Aztán meg ezt, be is konferálta, Das Butterbrot, von Wolfgang Amadeus… Nevettünk és vihogtunk. Pedig akkor még rá sem jöttem, hogy mitől vajaskenyér A vajaskenyér, hogy ezek a glissandók olyanok, mintha a vajat kennék a kenyérre, balról jobbra és viszont.

Ma már azt mondják, nem is Mozart, jó esetben a papa, de lehet más is, végül is teljesen mindegy. Egészséges reggeli.