Ha jól számolom, 1959-től 1977-ig tartott a magyar film jókaista időszaka. Nyilván készítettek előtte is Jókai-feldolgozásokat, és talán még vár ránk egy-egy újabb Jókai-mozi, de ez volt az aranykor, a nagyszabású, színes, szélesvásznú, mindenkit érdeklő kalandfilmek ideje. A Szegény gazdagoktól a Fekete gyémántokig. Biztos, hogy voltak a nagy időszaknak vitatható szereposztásai, soha nem értettem, hogy a Fekete gyémántok női főszereplőjének miért Sunyovszky Szilviát választották, akinek a húzott szeme vágásától alig látható, hogy egyáltalán milyen színű is a szeme. Nem bírtam megbékélni Az aranyemberben Csorba Andrással sem, amikor annyira kézenfekvőnek látszó megoldásnak tűnik, hogy Latinovits ne a kíméletlen rossz, hanem a gyötrődő jó legyen. De annyira félre talán egyik szereposztás sem ment, mint a Szegény gazdagoké. Mintha Bara Margiton kívül senki nem volna a helyén, se a nem kimondottan filmszínész-alkat Láng József (akinek persze minden jót kívánok, és vigyázzon magára), Benkő Gyula meg végképp nem, mint kettős életű ádáz, nem is értem, hogy ez kinek juthatott eszébe, és miért. Szóval, ha e nagy kalandfilmek közül valamit érdemes volna újraforgatni, az a Szegény gazdagok.
De kivel, kivel, kivel? Napok óta valami lehetséges szereposztáson töröm a fejem, és nem jutottam tovább annál, mint hogy Vecsei H. Miklós lehetne Vámhidy Szilárd. És a többiek? Lehet, hogy Jókai ideje tényleg lejárt?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
laliqua 2025.06.22. 09:00:46
stolzingimalter 2025.06.22. 09:03:49
csársz 2025.06.22. 10:16:03
A legfurcsább a Lehár-térdszobor. Olyat még nem láttam (vagy nem emlékszem), hogy az alak lábszára hiányzik.
Mindkét szobor az Erzsébet híd északi oldalán van. Odafelé Szlovákia felirat fogad az uniós csillagok körében. Visszafelé nincs felirat, csak valami piros-fehér-zöld vár (erőd?) az egyik oldalon, koronás címer a másikon.
És valóban: odaát az unióban sétáltunk, ideát pedig rögtön beleütköztünk egy kivilágított, 2018-as emlékműbe „Nem, nem soha!” felirattal. Nem messze a lakóteleptől, ahol a koreai vendégmmunkások laknak. (A szállodánkban négy óra van, mutatják a New York-i, a párizsi, a budapesti és a szöuli időt. Nyilván, ha jönnek a szülők látogatóba, itt laknak...)
stolzingimalter 2025.06.22. 12:02:38
Tyranno61 2025.06.22. 14:17:29
A most forgatott filmek, pl. a Hunyadi is, teljességgel hiányolják számomra a korabeli légkört.
Ahogy Kádár L. Gellért megszólítja Rujder Vivient az erdőben, az megfordul és olyan stílusban válaszol, mintha csak napjainkban a Blahán szólította volna le. Épp csak a mobil hiányzik a kezéből...
Egyszerűen nem tudom azt érezni, h Hunyadi korába repítettek.
Fatia Negranak Nagy Ervint tudom elképzelni, most amúgy is országmentő szerepkörben tetszeleg.
Szóval, szerintem, Jókai fölött nem járt el az idő, a rendezőknek és színészeknek kellene szemléletet váltaniuk.
polyvitaplex 2025.06.23. 08:51:24
Egyébként sem nyúlnék Jókaihoz, tessenek eredeti szinopszisokat és forgatókönyveket írni.