Bevallom, mi mást tehetnék, hogy bizonyos értelemben épp a lényeget nem értettem Werner Herzog könyvéből. Elgyalogol Münchenből Párizsig, mert úgy érzi, hogy ezzel megmenti, vagy életben tartja Lotte Eisnert... Ki az a Lotte Eisner? Vannak, persze, jegyzetek, utána lehet nézni mindennek, Lotte Eisner német kritikus és filmtörténész, Hitler hatalomra jutása után Párizsba emigrált, ott is maradt, ott is halt meg, és a jelek szerint a német film (akkor) új generációjának nagy szüksége volt rá, az írásaira, az értésére, a megjegyzéseire. A könyv vége egyébként Herzog Eisnerről mondott laudációja, amiből kiderül sok minden, többek között az is, hogy Eisner ismerte Brechtet. Egy barátnője adta át neki egy pályakezdő ismerőse darabját, akit akkoriban még Eugénnak hívtak, de ez nem baj, csak nézze már meg, mert szerinte tehetséges a fiú. Eisner meg azt mondta, hogy ha tényleg tehetséges, akkor járni fog vele. Hogy végül jártak-e azt nem tudom, mert kettőn áll a vásár, de a darab a Baal volt.

Azelőtt lehetett szellemi teljesítménnyel csajozni.