Montague Diner, kedves hely New Yorkban, mindenféle apróbb vagy félapróbb finomságokat adnak, sült kolbász, omlett, latkes, palacsinta, de nem ez az érdekes. Belép az ember, és ez a felirat fogadja. Próbáltam kérdezősködni, hogy dolgozik-e itt valaki magyar, aki kiíratta a gratulációt Krasznahorkai (az AI szerinti ejtés: Krash-nah-hor-kai, ha-ha, nem is olyan okos) Nobel-díjához. A felszolgálók horvátok, nem is látták a feliratot, az egész kész rejtély. De szép rejtély.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ceratium 2025.10.23. 08:41:20
Atestan 2025.10.23. 09:26:20
Ceratium 2025.10.23. 20:02:01
És most képzeljük el azt a zűrt, amit, mondjuk, Szent-Györgyi nevével művelnek.
csársz 2025.10.23. 23:12:18
Egyáltalán nincs igazi szabály a külföldi nevek ejtésére. Vannak kulturális hagyományok, de azok is állandóan változnak.
Miért akarnánk úgy mondani, ahogy a név tuljadonosa mondja? Már kevésbé, de még ma is egészen másként mondják a salgótarjániak városuk nevét, mint én (gondolom, te is). De mostantól majd utánozod őket?
Hallottam, ahogy egy belga (holland) riporter mondta: „Medvedev, de az oroszok igazából Medvegyevnek mondják." Majd továbbra is úgy mondta, ahogy addig. Mi meg meg sem próbáljuk Van Gogh nevét úgy ejteni, ahogy ők.
És így v
an rendjén.