Amikor Michelangelónak felhánytorgatták, hogy akármekkora mester, a portrékészítéshez nem nagyon ért, hiszen Lorenzo Medici nem is úgy nézett ki, amilyennek megfaragta a síremlékén, a szobrász csak a vállát vonogatta: mit számít az. Ezer év múlva senki nem fogja tudni, hogyan nézett ki Lorenzo.
Annyira frappáns a válasz, meg annyira magabiztos, hogy az ember csak bólint. Hát nincs igaza?
Ötszáz év múlva látjuk, hogy igaza van: senki nem tudja, hogyan nézett ki az elhunyt. És csak utána jön rá az ember, hogy hiszen Michi bácsi fordítva ült a biciklin. Azért szerették volna, hogy hasonlítson a szobor, hogy ezer év múlva is tudják, hogy nézett ki Lorenzo. Mert most itt vagyunk, körülöttünk ki tudja, hány milliárd ember, de (valószínűleg) egyik sem olyan, mint ő.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.